Seite - 25 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

19 melyen a városi tanács követei azon indítványukat, hogy Bécs választassék a közös kormány székhelyévé, nem bírták elfogadtatni. A polgárok között egyre nagyobbá lett az elkeseredés a császár kormánya ellen, mivelhogy ez jogaik alapkövét, a választási szabadságot állítólag megszorítá s a község igazgatásába is belenyúlt. Kellemetlen pörök keletkeztek s viszálkodások szíttattak a polgárok között. A német kereskedelmi társulatok szelleme a bécsiek megállítási jogával szemben egyre ellenségesebbé lón. Az augsburgi nagykereskedők és társaik nem nyugodtak addig, míg új megállítási szabály- zat nem adatott ki, mely a nagykereskedést kizárólag az ő kezükbe juttatá. E mellett Amerika fölfedezése után a világkereskedés is oly irányt vett, Bécs védői 1529-ben. (Meldemann után.) mely Bécsnek, mint kereskedelmi piacznak jelentőségét Olaszországra és a Keletre nézve csökkenté. Csak egy tekintetben mutatkozott, mintha a város korábbi évek mulasztásait pótolni akarná, s az I. Miksa császár által hatalmasan támogatott tudományoknak a scholastica nyűgétől való fölsza- badításával kiváló szerepre s a szellemi kutatások főhelyévé válni lenne hivatva. Nagy hírű férfiak léptek a főiskola tanszékeire, tudós társaságot alakítottak a classicai tudományok ápolására s az ó-kor költőinek dicső- ségére áhítoztak. Szorgalmasan kutatták az ország történetének forrásait és a természet törvényeit. Messze földekről gyülekeztek ismét a tanulók az egyetemre, hogy a szellemi mozgalomban részt vegyenek. E föllendülés azonban csak az utolsó lovag haláláig tartott. I. Miksa császár elhúnytával minden irányban rosszabbodni kezdett Bécs helyzete. Az alsó-ausztriai rendekkel szövetkezett városban, mely az uralkodó fejedelem elűzésével s rendi alkotmány és kormány fölállításával 3*