Seite - 26 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

20 végződött. I. Ferdinánd föherczeg megérkeztével Siebenbürger Márton polgármester, a mozgalom egyik feje, életével lakolt magatartásáért. A „megnevezettek" — die Genannten, — valamennyi politikai mozgalom főindítói a XV-ik században, el lőnek téve az útból, Bécs új községi alkot- mányt nyert, mely a közigazgatás eddigi autonómiáját megsemmisíté, a fejedelmi hatalmat megszilárdítá, s csupán a ház- és telektulajdonosoknak biztosítá a választói jog gyakorlását s a közigazgatásban való részesülést. A régi jogok és szabadalmak nagy részének elvesztésével, Bécs leg- közelebbi jövőjére fölötte fontos egy más esemény is egybeesett. Belgrád eleste után szinte elkerülhetetlenné lőn a veszedelem, hogy a törökök egész a város falai alá fognak előnyomúlni. Szolimán császár legforróbb óhajtá- sának látszott, az által mérni a Habsburgok hatalmas birodalmára érzékeny csapást, hogy hatalmának legnagyobb és legfontosabb erődjét, Bécset szét- rombolja! E szándék teljes tudatában, I. Ferdinánd király gondja Lajos magyar királynak a mohácsi csatában eleste után folyton oda volt irányozva, hogy Bécs ellentállási képességét erősítse. Német birodalmi segélyt vett igénybe katona-állitás s elegendő pénzerő beszerzése végett, s legyőzte a rendek rövidlátó ellenállását, melyet a hadi adó fizetése s a katonaság fölszerelése ellen kifejtettek. Még a templomok kincsei, (arany-, ezüst-, ékszerneműek) is erődítési építkezésekre s élelmi szerek bevásárlására lőnek fordítva. De a rendelkezésre álló készletek nem levén elegendők arra, hogy Bécs egész határa bevonassék a védelmi gyűrűbe, minden intézkedés csupán a belváros megtartására fordíttatott. Az elővárosok és a szomszédos falvak arra voltak kárhoztatva, hogy föladassanak a töröknek. A város védelmének vezényletét a király az Olasz- és Magyarországon fényes hadi tettei által hiressé vált gróf Salm Miklós kezeibe tette le. Mielőtt még az erődítések kiépítése befejeztetett, elegendő helyőrség s élelmi készlet gyűjtetett volna egybe, a török már előnyomúlt Bécs felé. Félelem és rettegés szállta meg a polgárokat. S midőn híre terjedt, hogy Salm gróf a veszélyes helyzet láttára főerejével vissza szándékozik vonulni s Bécsben csak a legszükségesebb helyőrséget hagyni: a lakosság egy része menekült. Azonban Treu polgármester, Pernfusz városbíró s a visszamaradt fegyverfogható polgárság elszántan bocsátotta magát a város védőinek rendelkezésére, készen arra, hogy minden veszedelmet, nyomort és nélkülözést elszenvedjen. Csak midőn az ifjú és bátor pfalzi gróf, Fülöp, Bajorországból a várva várt birodalmi segédhad első csapatainak élén meg-