Seite - 30 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

24 lelkiismereti nyomást gyakorolta a kormány, mindnyájan kényszerítve levén a katholikus hitágazatokra esküt tenni le. Számos zárda és szerzet keletkezett, melyeknek mind az volt a föladata, hogy részint az oktatás és nevelés útján, részint egyházi szónoklatok által a katholikus vallásnak az alsó néposztályok közti újra fölélesztésére hassanak. A czéhek és szövetke- zetek, csaknem valamennyi templom mellett társulatokat alakítottak tagjaik lelkiüdvének ápolása végett. A mi azonban Bécsre a vallás egységének helyreállítása végett tett erőfeszítések folytán a legkárosabban hatott, az a szellemi életnek ez által bekövetkezett elsorvadása volt. Ez legelőbb is az egyetemen jelentkezett. Már I. Ferdinánd császár vezérelvei megfoszták szabad mozgásától, mivel- hogy azok szabványai inkább az állam, mint a tudomány czéljainak voltak szolgálandók. Az egyetem látogatása részint a tanárok közti viszályok, a tanulók közti fegyelem hiánya s a protestáns nemesség fiainak elmaradása, részint a jezsuitáknak a saját latin iskolájukban tanított philosophiai tanul- mányok előmozdítására tett erőfeszítései folytán már akkor csekély lett. II. Ferdinánd 1623-ki alaptörvényének megjelenése után az egyetem hely- zete még kedvezőtlenebbé lett. Egészen a jezsuiták kezeibe került, kik a humanismusnak lehető egyoldalú kiművelést adtak s a természettudomá- nyokat, a német nyelvet és irodalmat, úgy szintén a hazai történelmet egészen elhanyagolták. A legnagyobb szigorúsággal gyakorolták a könyv- vizsgálatot s minden tudományos és szépirodalmi múvet, mely protestáns származású vala, eltiltottak a könyvpiaczról. A latin és német iskolákon való oktatásnak sem volt jobb sorsa az ellenreformatió föllépte után. Az előbbiek egyhangúak voltak és lelket ölők, az utóbbiak annyira aláhanyat- lottak, hogy még olyan tanerő is alig találkozott, mely azokban föladatához méltóképen végezte volna az oktatást. A német iskolákban gyakran oly emberek ragadták kezökbe a tanítást, kik mellékfoglalkozásúi cselédi, sek- restyési vagy búcsújárások alkalmával előénekesi szolgálatokat végeztek, vagy pedig korcsmaházakba szegődtek zenészekúl. Politikai és vallási elvek teljes felülkerekedése miatt a Németország szellemi életével való össze- köttetések meglazúltak s a német műveltség előmenetelei figyelmen kivúl hagyattak. Ehhez járult, hogy a spanyolok és olaszok túlnyomó befolyása a császári udvarnál idegen erkölcsöket és intézményeket honosított meg. A török háborúk és a reformátió visszahatása alatt az egész polgári élet súlyosan szenvedett. Bécs fontos katonai helyzetéből következett, hogy