Seite - 36 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 36 -
Text der Seite - 36 -
30
átsurrant a török táboron, hogy Lotharingi Károly herczeget, a császáriak
fővezérét, a város súlyossá vált helyzetéről értesítse. Ámbár a herczeg
közel kilátásba hely ezé a fölmentő sereg megjelenését, mégis egy hónap
telt le, míg az áhított esemény bekövetkezett. Minél inkább közeledett
a fölmentő sereg, annál hevesebbek lettek a város ellen a rohamok. Az
ostromlottak insége a legmagasabb fokra hágott. A kórházak túltömöttsége
miatt a sebesültek és halottak már az utczákon feküdtek, a város egyes
házai lángba borúltak, nyomor és kétségbeesés tükröződött a katonák és
polgárok arczain. Nagy szükség volt Starhemberg gróf főparancsnok bátorító
és lelkesítő szavaira, hogy valamennyien megálljanak kötelességük mellett.
Szeptember elején végre megmozdult a Tulln mellett összesereglett
fölmentő had Sobieski János lengyel király főparancsnoksága alatt Bécs felé.
A császáriakat Lotharingiai Károly herczeg vezeté, a lengyeleket királyuk,
a bajorokat Miksa Emánuel választófejedelem, a szászokat III. János György
választófejedelem. Ezeken kivül még más előkelő német fejedelmek is, mint
Lajos badeni őrgróf és Waldeck herczeg, szintén ott voltak a seregben.
Miután a haditanács abban állapodott meg, hogy a sereg a Bécsi erdőn és
a Kahlenbergen keresztül veszi útját, a császáriak az általuk megszállott
várban, a Lipóthegyen szeptember n-én egy nagy zászlót tűztek ki s éjjel
tüzeket gyújtottak, így adván az ostromlottaknak tudtúl, hogy a segítség
közeleg. Szeptember 12-ikén kezdődött az emlékezetes fölmentő ütközet.
Hármas csatarendbe állítva nyomúlt előre a keresztény sereg. Kara Mustafa,
a ki megfoghatatlan vakságában békén hagyta végbe menni az ellenség
előnyomúlását, nem ismerte föl a veszély nagyságát s csak akkor állítá
főerejét a támadókkal szembe, mikor már késő volt. Nehéz küzdelem után
Lotharingiai Károly herczeg vitézsége és okossága dönté el a győzedelmet.
A legnagyobb rendetlenségben futamodtak meg a törökök, mindent, a mi
táborukban volt, gazdag zsákmányúl hagyva vissza. Leírhatatlan lelkese-
déssel tárták föl az ostromlottak a kapukat; egész seregek özönlöttek,
éhségtől űzetve, a török táborba, hogy az élelmi szereknek ott fölhalmozott
készletét birtokukba kerítsék. János király, a vezérlete alatt kivívott győze-
lemtől büszkeséggel eltelve, a császáriakat, a németeket és Bécs védelmezőit
magasztaló dicsérettel tűntette ki vitézségükért és kitartásukért. A császár
és a város tanácsának hálás érzete a mentőket kitüntetésekkel és aján-
dékokkal halmozta el. I. Lipót még évek multán is melegen emlékezett meg
a polgárok hazafias szelleméről s várpolgári kiváltsággal, az úgynevezett
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch