Seite - 43 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

37 hogy Bécs a császár és hatalmas birodalma tekintélyéhez méltó fővárossá lett. Az ódon, igénytelen házak helyére művészi kivitelű nyilvános épületek és paloták léptek. A XVIII. század első felében épült e nembeli nagyszerű alkotások, mint a birodalmi kanczellária, a Hofburg lovagló-iskolája, a Szent-Péter-templom, a Liechtenstein herczegek, a Daun, Harrach, Althan, Sinzendorf, Traun, Lamberg s más grófok palotái adták meg Bécsnek építkezési jellegét egész napjainkig. A közterek emlékművekkel népesültek meg; így a Hohe Markt, a Graben és az „Am Hoftt-tér fogadalmi oszlo- pokkal, a Neue Markt Donner Rafael kútjával s II. József csodálatra méltó lovagszobrával (Zaunertől). Évről évre növekedett az államépületek és a jó módú polgárok magánházainak száma. Uj építkezési szabályok gondoskodtak az építkezések szilárdságáról és biztosságáról s arról, hogy az útczák és terek szabályszerűen alakúljanak. A bástyák szennyes zugkorcsmái polgári lakásokká változtak s magok a bástyák sétányokká alakultak. Mária Terézia az erődítési területnek porral, szeméttel borított széles lapályát a közegészség emelése érdekében rétekkel és fasorokkal díszes ültetvénynyé varázsolta, melyet II. József a francziák által levegőbe röpített elővcdművek maradványainak eltávolítása után még kedvesebbé alakított az által, hogy a város árkát is beültette. A vártér körűi az elővárosokban otthonias lakóházakat építettek a polgárok, gyárakat az iparosok. A császári udvar, a nemesség és a polgárok vallásos buzgalma gazdagon fölszerelt új templomokat épített; így a salesi nővérek és a piaristák templomait a Józsefvárosban, a barnabitákét a Mariahilfbcn, az árvaházét a Renn wegen, a spanyol kórházét, stb. Az Isten tiszteletére emelt épületek között, úgy építészeti sajátossága, mint kegyeletes emléke által, kiváló helyet érdemel a VI. Károly által a pestis megszűnésének emlékére 1713-ban emelt Károly-templom. A főnemesség tagjai, mint Eugen herczeg, a Schwarzenberg és Liechtenstein herczegek, Trautson gróf, Rofrano marquis, a Paar, a Kaunitz, a Schönborn, az Althan grófok pompás nyári paloták építésében vetélkedtek, melyeket művészileg alkotott díszkertekkel vettek körűi. Ezzel karöltve haladt a községi intézmények reformja. Már 1688-ban megkezdődött a belvárosi útczák világítása, 1709-ben rendszeres tisztán- tartása s csakhamar ez után gránitkövekkel burkolása. 1753-ban megindúlt a beboltozott nyilvános és magáncsatornák építése s az udvar és a község 1707-től kezdve a vízszükség ellátására új vízforrásokat vezettetett a