Seite - 48 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

42 közvetítették a világesemények, s a tudományok és művészetek terén a nevezetesebb jelenségek ismeretét. Előszeretettel ápoltattak a történelem, a jogi és államtudományok. Az új életre kelő német költészetnek csaknem minden ága képviselve vala itt. II. József sajtószabadságot engedett, hogy „a nemzeti becsület és nemzeti erő e nagy tőkéje" a nemesebb erőket közös működésre egyesítse a fölvilágosúltság és művelődés terjesztésében. A polgári közélet emelésére is nagy erőfeszítés történt. A városi tanács kiterjeszté hatalmi körét úgy is, mint földtulajdonos, úgy is, mint közigazgatási és igazságszolgáltatási hatóság. Ujabb jövedelmi források módot nyújtottak a községnek, hogy az iránta táplált fokozottabb igé- nyeknek is megfelelhessen s hogy a közegészség és közbiztonság emelésére szükséges intézkedéseket megragadja. A polgároknak azonban, a Ferdinand- féle városi szabályzatnak megfelelően, ezentúl sem vala részük az igazga- tásban. A városi tanácsnak II. József által történt újabb szervezése a községi igazgatást önállóbbá tette ugyan fölfelé, de a polgárok ez után is ki voltak rekesztve az igazgatásra való minden befolyásból. Csak annyi joguk volt, hogy a polgármester és a tanácsosok választásában részt vehettek. A polgári osztály fölvirágozásával a véderő is növekedett. Ámbár a polgárok nem voltak többé kötelezve a város kapúit oltalmazni, de azért mégis kötelességükké tétetett, hogy magukat a fegyverforgatásban szor- galmasan gyakorolják, hogy zavargások elnyomásánál segédkezhessenek, háború esetében a várost védelmezni tudják, vagy egyéb alkalommal hazafias lelkületüket bebizonyíthassák. A polgárok, megemlékezve elődeik tetteiről, gondosan ápolták a katonai szellemet. Fegyvergyakorlatokat tartottak s a lövőházakat látogatták, büszkeséget helyezve abba, hogy a polgári hadtestben minden katonai osztály képviselve van. Az első polgár- ezred mellett egy második is keletkezett, úgy szintén czéllövő, akadémikus, pattantyús és lovasosztály is alakúit. A polgári osztályhoz nem tartozó lakosok az önkénytes csapatokba sorakoztak. Lelkesítőleg hatott a polgá- rokra, midőn Károly főherczeg 1806-ban hadtestüknek új szervezetet adott. A múlt század emberbaráti szelleme a lakosság növekedésével s a mesterlegények és munkások szaporodásával a községi szegényügy és beteg- ápolás terén is nagy változást idézett elő. Szigorú rendeletek korlátozták a koldúlást. I. Lipót óta a császári udvar, a nemesség és más emberbarátok nagy szabású új intézetek fölállításával és gazdag alapítványokkal áldoztak a felebaráti szeretetnek. Ez intézetek száma a nagy szegény-házzal és a