Seite - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

44 fölmenté a katonáskodási kötelezettség alól, valamint az által, hogy 1784-ben tetemesen fölemelé a beviteli vámokat. A gyáripar oly nagy lendületet nyert, hogy a XVIII. század végén Bécsnek, több ezernyi munkáslétszámmal, kétszáznál már több ilynemű vállalata, s ugyanannyi gyári raktára volt. A kézzel űzött iparágak száma és neme sem kevésbbé szaporodott, minek indító oka a VI. Károly által előidézett nagyobb verseny vala. Valamint a polgári iparágaknak, úgy katholikus és protestáns, bel- és kül- földi munkássegédeknek is védő szabadalmak osztogattattak, egyesek részére pedig az úgy nevezett szabad foglalkozások engedélyeztettek a divat és az ízlés változásai által fölszínre hozott új czikkek számára. A régi czéhszabály- zatok összhangba hozattak az újabb kézműipari viszonyokkal s a czéheknél divatozó számos visszaélés meg lón szűntetve. Bécsben a XVIII. századnak már második felében kétszázötvennél több oly különböző polgári kézműipar és szabadalmazott foglalkozás űzetett, melyek szükségleti és fényűzési czikkek készítésével foglalkoztak. E mellett figyelembe kell venni még azt is, hogy a képzőművészeti akadémia fönnállása óta a valódi művészek kiléptek a czéhszövetkezetből s szabad állást foglaltak el. Egyes kézműág, mint a szabóság, asztalosság, vargaipar és a lakatosság az elővárosokban annyira elszaporodott, hogy Mária Terézia attól való féltében, miszerint a polgárok jólléte hanyatlásnak indúlhat, az egyes mesterségek és szabadal- mazott iparágak engedélyezését megszűntetni rendelé. Egyes gyárak és ipartelepek alapítóinak szorgalma és leleményessége homályba borítá a külföld sok régi iparos városának fényét és jelentőségét. A belföldi iparnak nyújtott kedvezményekkel egyidejűleg arról is gondoskodott az állam, hogy a nyers és ipari termékek számára elárúsító új piaezok is nyíljanak, nevezetesen Németországban, Olaszországban, Hollandiában és a Keleten, hogy a belföldi tőkegazdaság ez által is növel- tessék. Az I. Lipót alatt szerencsétlenül járt kereskedőtársulatok bukása után a velenczei, hamburgi, amsterdami és nürnbergi bankok szervezetének fölhasználásával Bécsben is életbe lépett a banco del giro, s annak helyére nem sokkal azután a bécsi városi bank, mely föladatává tette, hogy „a kész- pénznek a külföldre szivárgását" megakadályozza s magát a forgalmat könnyíteni fogja. VI. Károly új kereskedelmi társaságokat alapított s a Dunára kereskedelmi hajórajt építtetett. A Törökországgal 1718-ban kötött béke után Bécsben török, Konstantinápolyban pedig bécsi kereskedők települtek meg. Keleti kereskedelmi társaság keletkezett, mely kizárólagos