Seite - 62 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 62 -
Text der Seite - 62 -
56
A középkori építés emlékei.
Bécs régi épületeinek csak kevés maradványa ér vissza a város közép-
kori fölvirágzásának első idejébe. E maradványok keletkezése közel arra
az időpontra esik, midőn az osztrák őrgrófok székhelyüket a római korból
származó kis Vindobonába tették át. E telepítvény állandóan fontos politikai
jelentősége szerint a középkorban oly helylyé emelkedett1, hol az építés
mestersége nagy arányokban fejlődhetett, még pedig annyira, hogy Bécs,
mint a négy német építő főczéh egyikének székhelye, oly középponttá vált,
melyből az építkezésmódok előrehaladó fejlődése sugárszerűen terjedt szét
az egész keleti Duna-melléken.
Az oknál fogva, hogy Bécs többször tűzvész és megszállás okozta
rombolásoknak volt kitéve, a középkorból egészen vagy részben csak a
kiváló egyházi épületek maradtak fönn, de ezek elegendők a művészet azon
nagy virágzásának megítélésére, mely Bécsben a Habsburg-ház föllépte óta
uralkodott.
Legelőször is a város középkori várműveire vetve egy futó pillantást,
azt látjuk, hogy a kezdetbeli kis Bécs azon módon, a hogy még a rómaiak
idejéből maradt, egy nyugaton kevéssé menedékes, de többi oldalán jó
meredeken emelkedő dombon feküdt és hogy ennek tetősíkjához alkalmaz-
kodva, majdnem négyszög alakjában helyezkedett el, mely alapidoma első,
nem igen jelentékeny terjeszkedései alkalmával is, leszámítva a határvonalak
kijebb terjedését, meglehetős változatlan maradt. Sánczok és bástyák, tor-
nyok és kapuk, czölöpgátak és árkok védték ezt a legrégibb telepedést.
A Peilerthor és Graben nevek még ez időre emlékeztetnek. Későbbi,
Ottokár királyig tartó terjeszkedései közel azt a kiterjedést adták a város-
nak, melylyel térbeli fejlődése a középkorban befejeződött. E változások
azonban új megerősítő építkezéseket követeltek, melyek el is készültek.
Uj sánczok és körfalak övezték a várost; számos torony, különösen éjszak
felé és a Duna-ág irányában, fokozta a falak védő képességét; hat jól meg-
erősített várkapu (a legerősebb a Kärntnerthor) és több kis kapu nyújtott
módot a városon kivűl eső részekkel való közlekedésre. Ilyen maradt a
város képe egész addig, mikor a törökök legelőször megjelentek Bécs falai
alatt (1529-ben). Ekkor a régi erősítő művek kénytelenek voltak a város
védelmére szolgáló új építkezéseknek engedni helyet, oly építkezéseknek,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch