Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

58 melyek a puskapor romboló hatásának ellent bírtak állani. így keletkeztek hosszú falvonalak, kiugró szögletes és kimagasló belső bástyákkal, külső erősítő művekkel és széles vízárkokkal. A középkori erősség egyik fontos alkotó része a herczegi várpalota (Burg) volt, a város legjelentékenyebb épületeinek egyike, mely a fődolog- ban, úgymint a főfalak legnagyobb részében és egyes más épületrészletekben egész napjainkig fönnmaradt: a Schweizerhof egy oly épület, mely a dicső Leopold herczeg idejébe ér vissza, ki a XIII. század elején a Babenbergiek- nek a mai „Am Hof" téren volt első lakóhelyét elhagyta és 1221 táján költözhetett az új várpalotába, és a mely III. Fridrik császár idejéig maradt az osztrák herczegek tulajdon állandó székhelye. A várpalota bizonyára nem annyira fényűző, mint inkább erős védő épületnek készült, már csak szélső fekvésénél fogva is, minthogy a várost kerítő várfalhoz csatlakozva, annak védő vonalába illeszkedett. A ránk maradt adatok és képek a vár- palotát hatalmas négyoldalú, hosszúkás épnégyszögű épületnek mutatják, minden sarkán egy-egy hatalmas négyoldalú, az épületcsoportba szorosan beillesztett toronynyal. Alacsony külső fallal védett árok övezte az egész négyszöget, melynek egyik homloka a város külső oldala felé volt irányozva, Délnek az említett oldallal egy vonalban, közel a saroktoronyhoz és vele majdnem közvetlen összeköttetésben állott a városnak egy kapus tornya, a Widmerthor. A déli homlokzat keleti sarkába volt ékelve, előtte emelkedéssel, az épületszárny egész mélységén keresztül a valamivel magasabban fekvő várkápolna. Ez a ma is fönnálló kápolna, melyet 1449-ben szenteltek föl, a XV. század második negyedéből való csinos épület, a későbbi gót építés félreismerhetetlen vonásaival. Valamikor az emelkedés felé néző homlok- zatával szabadon állott. Idővel több átalakítást foganatosítottak, a leg- nagyobbat I. Ferdinánd császár alatt, a mikor egy toldalék épületet emelve, a gót homlokzatot részint elfödték, részint lebontották; eltűnt akkor az előtér és a följáró is. Csak a falvonalból kilépő presbyterium maradt meg eredeti alakjában. A kápolna belseje gazdag hálóboltozatú egyhajós szer- kezetet mutat. Bécs egyházi épületeiről az első adatok a XII. század közepéről valók; a legrégibb megnevezett és a passaui püspök megyéjéhez tartozott egyházak Sz.-Ruprecht, Sz.-Péter, Sz.-István, Boldogasszony (Kirche unserer Frau am Gestade) és Sz.-Mihály temploma, továbbá a skót benczések kolostora,