Seite - 66 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

60 a kik Jasomirgott Henrik herczeg alatt 1158-ban telepedtek he. A XIII. században újabb kolostorok keletkeztek, mint az apáczák számára alapított Himmelpforte és Sz.-Jakab kolostora, a minoritáké a várpalota mellett és a dominikánusoké a város falánál a Stubenthor közelében, több a városon kívül fekvő egyházat és kápolnát nem is említve. Az illető épületek, legtöbb esetben igen egyszerűek lehettek. Nagy részük oly korba esik, midőn Bécs vidékén a román építés már virágzásán túl volt és az újonnan föllépő gót építés hatásának többé nem bírt ellentállani. Igazi román szerkezetű épületet tehát Bécs sokat aligha bírt valaha, annál kevésbbé kiválót. Ezen, valamint az úgy nevezett átmeneti építésmód korát csak két, de igen figyelemre méltó művön látni, úgymint a Sz.-István temploma közép homlokzatának egyes részletein, meg a Sz.-Mihály templomán. A XIV. század számos vallásos alapítványa és néhány kolostornak fölvirágzása a gót építésnek módot szolgáltattak, hogy új építkezéseknél alkalmazást szerezzen magának; de csak igen kevés esetben fejthette ki pompáját és díszítő gazdagságát. Ily épületek a bécsi székesegyház főhajója a kereszthajóval és presbyteriummal egyetemben, valamint megkezdett oldaltornyai, a Maria-Stiegen templom, a Megváltó kápolnája (Salvator- Kapelle), a német és máltai lovagrend templomai, a karmelitáké, minoritáké és augusztinusoké, az egykori Péter-templomot és a Mihály-templom pres- byteriumát bővítő toldások, valamint az utóbb említett templom tornya. A XV. század kevés újat teremtett; inkább csak az előbbi század épít- kezéseit folytatta és juttatta befejezésre. Azért a későbbi gót építés Bécsben egy nagyobb műben sem lép föl önállóan; ez időbe esnek a Mihály-templom befejező építkezései és a már fentebb ismertetett várkápolna. Az eddig említett épületek közül a következők hadd részesüljenek bővebb tárgyalásban : A Mihály-templom 1219 körűi épült. Dicső Leopold herczeg 122l-ben a közel eső új herczegi várpalota szolgái és cselédsége, valamint a közelben letelepedtek számára plébánia-templomúl rendelte. Többször nagy tűz pusz- tításának kitéve, némely részeiben ugyan súlyosan szenvedett, melyeket aztán az uralkodó építésmód ízlése szerint állítottak helyre; azonfölűl egyéb átalakítások is érték. Mindazáltal majdnem egészen még eredeti alkotásában maradt fönn napjainkig és Bécsnek a román építés komoly formáiban készült, közel bevégzett legrégibb egyházi épületét mutatja. Hármas főhajóból áll magas középhajóval és alacsony oldalhajókkal, hajónként öt-öt