Seite - 67 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 67 -
Text der Seite - 67 -
61
járommal és három kiugró négyzetből szerkesztett kereszthajóval. Az egész
épület alatt van a tágas kripta. A keresztbordás boltozatokon és oszlopos
folyosókon a nyomott csúcsív uralkodik, a pillérek erővel vannak tagolva
és némelyikük gyönyörűen díszített román oszlopfővel van ellátva. A főhajó
külső, régiségbarnította kőépületén szembe tűnik a jellemző román díszítés.
1288-ban épült a jobb oldalhajó meghosszabbításában a még fönnálló gót
kápolna. Ügy látszik, az 1327-ki tűzvész következtében szükségessé vált
javítások alkalmával tűnt el a kórus román befejezése és kezdődött meg
egy gót presbyteriunl építése; 1340 körűi fogtak a jobb oldalhajó első
négyzete fölött az öt emeletben egyszer vékonyodva emelkedő nyolczszög-
letes szép torony építésébe, melyet eredetileg áttört kősisak födött, 1594
óta pedig, midőn ez földrengés következtében beomlott, a máig fönn-
maradt, rézzel borított hegyes kalap tetéz. 1416-tól 1420-ig végezték be
a templomon a szorosan vett építkezést a mostani, nyolczszögből szerkesz-
tett gót ízlésű kóruspárkány befejezésével, mely azonban azóta a bordák
letördelődzése következtében stílusbeli jellemét némi részben elvesztette.
A templom egész hossza 65 méter, a középhajó szélessége 8.5 méter,
ugyanennek magassága 17.40 méter.
Bécsnek legnevezetesebb egyházi építkezése a Sz.-István székesegyház,
a bécsi építők e legfontosabb alkotása. Épüléséről mindeddig csak igen
kevés írásbeli adat ismeretes, a helyett az egyes épületrészeknek a legújabb
rendszeres javítgatások alkalmával végzett gondos és igen értelmes meg-
vizsgálása sok biztos támaszpontot szolgáltatott a kérdés földerítésére.
Az 1147 táján fölszentelt templomnak alapítása első idejéből napjainkig
semmije sem maradt fönn. A mai székesegyház legrégibb részei a XIII.
század elejéig érnek vissza és az uralkodó román építésmód utolsó időbeli
alkotásainak bélyegét mutatják. E korból való az úgy nevezett Riesenthor
és a homlokzatnak szomszédos részei egész a most óraszámlaptartókúl
használt kerek ablakok fölött levő párkányvonalig.
Az épületben fönnmaradt legrégibb maradványok következtetés útján
arra vezetnek, hogy a most legrégibb épület háromhajós szerkezetű volt
széles és kiemelkedő középhajóval és hogy valószínűleg hármas félkör-
alakban végződött. Az első és fölötte fontos változáson az 1258. évi nagy
tűzvész után ment keresztül az épület, és nyilván azok az erős rongálások,
melyeket akkor szenvedett, szolgáltattak okot a legrégibb kibővítésre.
Ez átalakítás mindenek előtt abban állott, hogy a hármas félköralakú
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch