Seite - 73 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

67 pilléres egyszerű gót épületet mutat. Tornya a presbyterium mellett áll és sok súlyos csapást szenvedett, míg mai alakjához jutott. A fő épület déli oldalán fekszik a György-templom, egy nagy kéthajós kápolna mindenik hajóján három járommal és sokszögű zárulattal, keresztboltozatokkal és szép záró kövekkel. Fölszentelték 1341-ben, alapította a poroszországi német lovagrend támogatására és a lovagi erkölcsök, szokások tisztán tartására alakúit templomos vitézek rendje, melynek gyülekező helyéül is szolgált. A középkori egyházi építkezések sorába tartozik végül az Am Hof-tem- plom (Kirche am Hof) is; ez kezdetben a karmelita-rendnek a XV. század első negyedében keletkezett temploma volt, melyet az 1554 óta a mondott rend helyébe telepített jezsuiták alatt messze terjedő modernizálásokkal annyira eltorzítottak, hogy eredeti gót építésformája már csak alaprajzán és presbyteriuma külsején ismerhető föl. E templom egy sokszögletesen zárt kórussal bíró tágas háromhajós csarnoképület. A kórus négyjármú boltoza- tában még érintetlen, de egy közbevetett dísztelen faboltozat által donga- formára van osztva. Az építésnél többek között működtek a hagyományok szerint Schwendler Lukács 1415-ben és Helbling Mátyás 1419-től 1422-ig. A német lovagrend kápolnája egyhajós csinos gót épület, melyet 1326-ban szenteltek föl, és melyről azt mondják, hogy Schiffering György mester vezetése alatt épült. A Megváltó-templom (Salvator-Kirche), mely eredetileg egy polgári család házi kápolnája volt, 1316 óta azonban nyilvános egyház és 1360 ótá némikép átalakíttatott és kibővíttetett, egyhajós, igen csinos gót épület sokszögű véggel; közvetetlenűl melléje van építve és oszlopos folyosó által vele összekötve egy másik egyhajós, egyenes végű és hálóboltozatos kápolna, mely a XVI. század közepéről való. Végűi még a máltai vitézrend igen kis méretű és egyszerű munkájú gót templomocskájáról és a középkori építésnek néhány maradványát fölmutató Sz.-Ruprecht-templomról kell megemlékeznünk, mely 1431-ben keletkezett és ismételt restaurálások következtében mai jelentéktelenségére szállott le. Mind ez egyházak a régi belvárosban vannak; az a kevés középkori épület, melylyel a hajdani külvárosok bírtak, ezeknek eltűntével majdnem kivétel nélkül szintén elpusztúlt, és a mi még megmaradt, azt az újabb kor rontotta le. *