Seite - 77 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

71 a dominikánusok faragványokkal gazdagon díszített temploma, a Sancta Maria Rotunda, azután a karmeliták temploma a Lipótvárosban, meg az Irgalmasok temploma, melyet 1622-ben II. Ferdinand alapított. Igen egyszerű, józan, de jó arányú az I. Leopold császár alapította alservorstadti plébániatemplom. A legtöbb későbbi templom az ízlésnek rendkívül gyors hanyatlását mutatja. A XVIII. század elején fordúlat áll be a kupolaépítés javára; 1702-ben keletkezik a Péter-templom, a VI. Károly császártól 1715-ik évben alapított wiedeni Károly-templom, a salesi nénék Amália császárnétól 1717-ben alapított temploma és kolostora. A Károly-templom méreteinél, belsejének megvilágításánál és drága anyagánál, valamint elő- és szárnyépületeket, római templom-homlokzatot és két diadaloszlopot alkalmazó külső csoportosításánál fogva nagy hatású. De stílus dolgában is jobbra fordúlást jelent és különösen a XVII. század második feléből származó templomokkal szemben jelentékeny mű. (Képét lásd a 33. lapon.) Az épület alkotója, erlachi Fischer János Bernát, a ki annak építését pályázaton Bibiena Galli és Hildebrandt Lukács ellenében nyerte el, Bécs építkezésének történetében előkelő szerepet játszik. Legerő- sebb versenytársa Hildebrandt. Mindkét építőmester udvari műépítő volt, és a fent említett Burnacini Ottaviónak az udvari szolgálatból 1700-ban bekövetkezett kilépése óta nagy föladatokkal vala megbízva. Epületeik stilizálásában egészen különböző irányoknak hódoltak. Hildebrandt egy csinos díszítő stílusnak a képviselője, Fischer pedig legtöbb művében inkább a klasszikus irányhoz hajlik; műveik közös sajátságai a XVIII. század építésmódjának sajátságai általában. Ilyen példáúl az alaprajzok dús- gazdagsága, melyekből a pompázó előcsarnokoknak és lépcsőházaknak nem volt szabad hiányozniok; azután az egyes helyiségeknek lehetőleg olyféle elrendezése, hogy egyenként vagy csoportosan kifelé is kifejezésre jussanak. A mondott két művész hatása alatt támadt Bécsben a palotáknak, nyaralóknak és emeletes házaknak ama nagy száma, melynek bélyege a városon mind máig fennmaradt. Erlachi Fischer János Bernátnak, kit sok építésénél fia, József Emánuel, támogatott, főművei a Károly- és Péter- templomon kívül az udvari várpalota (Hofburg) kiépítése és a schönbrunni udvari nyaraló-kastély tervezetei. Az első tervrajznak csak némely része jutott kivitelre, ú. m. a tekintélyes kanczellária-épület, mely a várpalota belső udvarának egyik