Seite - 77 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 77 -
Text der Seite - 77 -
71
a dominikánusok faragványokkal gazdagon díszített temploma, a Sancta
Maria Rotunda, azután a karmeliták temploma a Lipótvárosban, meg az
Irgalmasok temploma, melyet 1622-ben II. Ferdinand alapított. Igen
egyszerű, józan, de jó arányú az I. Leopold császár alapította alservorstadti
plébániatemplom. A legtöbb későbbi templom az ízlésnek rendkívül gyors
hanyatlását mutatja.
A XVIII. század elején fordúlat áll be a kupolaépítés javára; 1702-ben
keletkezik a Péter-templom, a VI. Károly császártól 1715-ik évben alapított
wiedeni Károly-templom, a salesi nénék Amália császárnétól 1717-ben
alapított temploma és kolostora.
A Károly-templom méreteinél, belsejének megvilágításánál és drága
anyagánál, valamint elő- és szárnyépületeket, római templom-homlokzatot
és két diadaloszlopot alkalmazó külső csoportosításánál fogva nagy hatású.
De stílus dolgában is jobbra fordúlást jelent és különösen a XVII. század
második feléből származó templomokkal szemben jelentékeny mű. (Képét
lásd a 33. lapon.) Az épület alkotója, erlachi Fischer János Bernát, a ki
annak építését pályázaton Bibiena Galli és Hildebrandt Lukács ellenében
nyerte el, Bécs építkezésének történetében előkelő szerepet játszik. Legerő-
sebb versenytársa Hildebrandt. Mindkét építőmester udvari műépítő volt,
és a fent említett Burnacini Ottaviónak az udvari szolgálatból 1700-ban
bekövetkezett kilépése óta nagy föladatokkal vala megbízva. Epületeik
stilizálásában egészen különböző irányoknak hódoltak. Hildebrandt egy
csinos díszítő stílusnak a képviselője, Fischer pedig legtöbb művében
inkább a klasszikus irányhoz hajlik; műveik közös sajátságai a XVIII.
század építésmódjának sajátságai általában. Ilyen példáúl az alaprajzok dús-
gazdagsága, melyekből a pompázó előcsarnokoknak és lépcsőházaknak nem
volt szabad hiányozniok; azután az egyes helyiségeknek lehetőleg olyféle
elrendezése, hogy egyenként vagy csoportosan kifelé is kifejezésre jussanak.
A mondott két művész hatása alatt támadt Bécsben a palotáknak,
nyaralóknak és emeletes házaknak ama nagy száma, melynek bélyege a
városon mind máig fennmaradt. Erlachi Fischer János Bernátnak, kit sok
építésénél fia, József Emánuel, támogatott, főművei a Károly- és Péter-
templomon kívül az udvari várpalota (Hofburg) kiépítése és a schönbrunni
udvari nyaraló-kastély tervezetei.
Az első tervrajznak csak némely része jutott kivitelre, ú. m. a
tekintélyes kanczellária-épület, mely a várpalota belső udvarának egyik
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch