Seite - 78 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

72 hosszanti oldalát zárja be, meg a téli lovagló csarnok, mely a várpalota befejezetlen, a város felé nézó homlokzatának egyik szárnya. Az építkezés terének szűk volta és az a kényszerűség, hogy az új építkezéseket a fönnálló szabálytalan egészbe illeszsze, gátolták a művészt abban, hogy a belső elrendezésnek megadja azt a nagyszerűséget és egységet, melyet a császári vSzékhely méltósága követelne; csak töredékeket épített, melyeknek fóbecse a homlokzatokban rejlik; ezek azonban nagyszerűen vannak fogalmazva, a legszebb arányúak és különösen a téli lovagló csarnok pavillonja nagy hatású díszítményes mű. Fischernek a schönbrunni kastélyhoz készített első tervezete szintén nem jutott kivitelre; ez szertelenkedő nagyszerűséggel fogalmazott terv A schönbrunni udvari nyaraló-palota. volt; a kastélyt arra a helyre építette volna, hol most a gloriette áll, s a domboldalt több fokozatúnak és roppant följárókkal meg lépcsőkkel ellá- tandónak gondolta. Schönbrunn különben tágas előudvarával és pompás kert- jével mostani elrendezésében is igazán császári előkelőségben pompázó mű. Azon a helyen, hol ma a terjedelmes kastély áll, már II. Miksa császárnak volt egy vadászkastélya, melyet Katerburgnak neveztek; ennek elpusztulása után 1683-ban elhatározta Leopold császár, hogy oda nyári palotát épít, melybe I. József alatt 1696-ban csakugyan bele is fogtak, de az építést csak a nagy császárné fejezte be 1750-ben; a palota külseje az éledő classicis- musnak kissé hideg formáit mutatja, de a belseje gyönyörű rokokó ízlésű. Az épületek ama csoportját, mely az udvari várpalotát alkotja, az udvari könyvtár palotája egészíti ki, melyet az idősebbik Fischer tervezett,