Seite - 101 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

Bécsi népélet. écs nagyon megváltozott!44 így szólnak — és pedig olykor sopánkodva — nemcsak azok az öreg kort ért emberek, kiknek nyolczvan év terhe nyomja vállukat, hanem már többnyire azok is, kiknek az emlékezete csak félennyi időre nyúlik vissza. Ha az öreg emberek zúgolódnak, annak az az oka, hogy sok olyan anyagi élvezettől estek el, melyekért, azt hiszik, ma nincsenek kárpótolva, nehezökre esik nélkülözniök a rég megszokott szabadságot, jogokat s a kedélyes, patriarchális régi jó idők sok feledhetetlen kellemetességeit, a mikor még az emberek, az ő hitük szerint, nem voltak ennyire megromolva s Bécs maga olyan volt, mint egy földi paradicsom. De ha már a fiatalabbak is hasonló jajveszéklésekbe kezdenek, s szintén a múltnak hasonlíthatatlant nagy előnyeiről beszélnek s arról, hogy még úgy harmincz évvel ezelőtt is mily örömben, kéjben úszkáltak itt az emberek s hogy itt mindenféle jó dolog majdnem csak hogy ingyen volt kapható: hát az is bizonyosan csak azért van így, mert az úntig hallott, örök, régi nótát, a visszavágyást az olyan után, a mi eltűnt, az elmúlt jó idők magasztalását ezek is az öregektől tanúlták s mert a társadalmi életben bekövetkezett nagyszabású változások, sőt formaszerű forradalmak alkal- mával sok olyan is odavész, a mi érdemes lett volna, hogy az újabb és legújabb időkre is fönmaradjon. Mert Bécs csakugyan nagy mértékben s minden irányban megváltozott. Nem csupán építkezési tekintetben lett a város, a kővé meredt tespedés hosszú időszaka után, néhány évtized alatt egészen mássá; az óriási mér-