Seite - 135 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

A zene Bécsben. écs városát az a kimagasló állás, melyet a zene művé- szetében elfoglal, nemcsak Ausztriának tette zenei középpontjává, hanem önmagában véve is, mondhatni, egész birodalommá. A zene terén való uralma messze túl terjed a monarchia határain. Könnyed szláv, ma- gyar, olasz nóták visszhangja csendül bele lágyan a bécsi zenébe, megnemesítve és szebbé téve azt, de nem törülve el annak kiválóan német jellemét. Ha a német zeneművészet egész birodalmát egy szabad államszövetkezetnek tekintjük, melyben egyszer ez, másszor amaz az ország ragyog fényesebben : Bécs úgy korát, mint rangját tekintve, mindig a legelső kép- viselője e nagy szövetkezetnek. Bécs nagy zeneköltői, kiket másfél évszázad óta a zeneművészetnek adott, az itt keletkezett halhatatlan zenei alkotások, s az az élénk zene, mely innen indult ki, mindez a zene általános történel- mének is egyik legtartalmasabb fejezetét teszi s hatása kiterjed a zene- művészet egész világára. Ha pedig úgy beszélünk Bécsről, mint a zene művészetét ápoló városról: azonnal Haydn és Mozart, Beethoven és Schubert jutnak eszünkbe. Csakhogy Bécs zenei családfája még e nagy zeneköltők koránál is régibb időkbe ér vissza. Bécs már a középkorban is mint a német költészet és zene virágzó melegágya volt ismeretes. A német minnesängerek ünnepeltjei közül többen származtak osztrák földről s a „vidám művészet" dúsan virágzott az osztrák o. 17