Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 156 -
Text der Seite - 156 -
150
jellemvonása mutatkozik. Ez utóbbinak a mintája szerint állíttattak össze
ez énekek több ízben még a XIII. század első negyedében olyas összefüggő
egészszé, mint a milyenek a lovag-regények voltak, s így szerkeszteték
a Nibelung-ének abban az alakjában, melyet a fennmaradt kéziratokban
láthatunk. Azt a magas fokot, melyet a népies épósz ez énekek néme-
lyikében, sőt legtöbbjében elért volt, a későbbi költői művekben nem
találjuk föl ismét; csupán néhány s csekély jelentőségű efféle darabról
bizonyos, avagy valószínű, hogy Alsó-Ausztriában keletkezett.
Alsó-Ausztriában a világi lantos költészet is egyenesen nemzeti népies
elemekből képződött ki. A legrégibb időkből való dalok, melyek részben
szintén női ajakon szólaltak meg, alakilag egyszerűek s rím tekintetében
a virágzási kor szigorúbb fogalmai szerint kényelmeskedők, de telvék
szemlélhetőség- és elevenséggel, természetesség- és érzéki melegséggel;
ellenkezőleg ama, bár művésziebb, de hidegebb és színtelenebb iránynyal,
mely a Rajna mellékén a francziákat és provenceiakat utánozva, létesült.
Hagenaui Reinmar (úgy látszik Elszászból való), később „erényes" Lipót
udvarában költő, volt az első, ki amaz idegen művészetet Ausztriába
átültette s ott csakhamar modorossággá fejlesztette. Az ő tanítványa volt
Walther von der Vogelweide, e lovagi származású vándor énekes, ki
Ausztriában tanúit költősködni, s az osztrák udvarnál több ízben tartóz-
kodott. Ő egybekapcsolja az Ausztriában honos művészet jó tulajdonságait
az idegen művészetéivel, melyet Reinmartól tanúit el; egyesíti a népiest
a divatozó mesterkélttel, a természetest a művészettel. Ő nem csak szellemes,
mint' tanítója, és nem csupán szellemeskedni akar, mint emez, hanem
érzelemben is gazdag. O, mint a régi honi Minnesang (szerelmi dal), ismét
egyesíti a természet iránti fogékonyságot a szerelem érzelmével, melytől
azt a Rajna-vidéki lantos költészet különválasztotta. Mint Reinmar, ő is
törekszik a stílszerűségre, de a nélkül, hogy az egyénit, a határozottat
s az érzékit figyelmen kivűl hagyná. Tanítója egyhangúságával ellentétben
őt mindúntalan változó alakban látjuk és halljuk, s nem kevésbbé sokféle
az alakban, mint a mily kimeríthetetlen dalainak tartalmában. Nem az
udvari szerelmi dal, nem a kedves miatt való szokásos búsongás foglalja el
egész lelkét; az ő tekintete az egészre, hazájára, az emberiség jóllétére van
irányozva. Ő a középkornak legnagyobb lantos költői közé tartozik.
Walther nemcsak dalköltő, hanem gnoma-(Spruch-)költő is volt s
csak mint ilyen teremtett iskolát. Az osztrák udvarnál működtek még,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch