Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

174 és Foglár Lajos egészen a Grün szellemében költöttek; Bowitsch L. és Sauter Ferdinánd a népdal hangját igyekeztek eltalálni; Rick dalai egy szeretetre méltó kedély nyilvánúlásai; legnagyobb sikert aratott Hirsch Rudolf könnyen folyó lírájának „Irrgarten der Liebe" (A szerelem útvesztője) czímű gyűjteményével. Déli hévvel telvék Cerri Kajetán ily czímű dalai: „Deutsche Lieder eines Italieners" (Német dalok egy olasztól). Új és erős hangot csak Rollett Hermann és Nordmann János zendítettek meg. A későbbi időszak önálló jelentőségű és sajátszerű bélyegű lantos költőt már keveset termett kivált a férfiak közt; az olyan költők pedig, kik csupán lirai téren próbálkoztak, épen ritkaságok. Carlopago, noha nem mindig szerencsével, a Hölderlin-féle lira magas stilját és művészi formáit igyekezett utánozni; sokkal jobban sikerűit közelebb Milow Istvánnak a lira magasabb fajait ismét megkedveltetnie. Míg azonban a férfiak legnagyobb részt átallottak a lirára szorítkozni : a nőknek épen ez volt a kedveltebb mezejök. Különösen a nemesi származású hölgyek szerepeltek itt nagy számmal; így Wicken- burg-Almásy grófnő, Najmajer Mária, Knorr Jozefin, Rechenberg Lujza, Remekházy Jozefin és sok mások. A polgári származásúak közül a professzorok feleségei vannak többségben; ilyenek: Bolza Eugenia, Arndts Berta, Arndts Mária és Hyrtl Auguszta. De főleg a Paoli és Christen neveket kell első helyre tennünk: Paoli Betty teljesen neme határain belül áll; ő a legnőiebb érzelmet, a csalódott szerelem miatti bánatot szedte oly mélyen átérzett s egyszersmind oly tökéletes alakú versekbe, a milyenek nőnek még ritkán, vagy soha sem sikerűitek; Christen Ada a női termé- szetnek azt az érdekes oldalát mutatja föl előttünk, mely akkor nyilvánúl, mikor az a társadalomban a nő elé vont korlátokkal összeütközik; dalaiban úgy tűnik föl, mint egy elveszett nő; különben nagyobb képzelő erő és férfias alakító tehetség a kiváló sajátsága. Azon ballada- és románcz-cziklusokban, melyek Grün óta mind máig szakadatlan sorban keletkeztek, a lira az épószszal érintkezett, mely, mint önálló műfaj, szintén nem állt előtérben. Mindazáltal, habár csak több-keve- sebb sikerrel, e nemben is működtek : Prechtler Ottó, Patuzzi Sándor, Landesmann Jeromos, Haupt József, von der Traun Gyula és mások. Az idill terén Hebbel Frigyes egy classicus költeménynyel ajándékozta meg honfitársait. Egy legújabb kori költő, Lipiner Siegfried, jelentékeny tárgyainál erős teremtő erőt, de csekély alakító képzelő-tehetséget tanúsított.