Seite - 260 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

254 Századunknak egyetlen mestere sem gyakorolt Bécsben a művészet fejlődésére oly mély és nagy hatást, mint e fiatal salzburgi, ki Piloty jeles iskolájából jövet 1868-ban először a „Mai amorettekw-kel, azután csak- hamar a „Hét halálos bűntt-nel lépett fel a bécsi közönség előtt. Gyors felszállását és hirtelen kialvását meteorszerűnek mondották. Művészetének ragyogása azonban nemcsak szemünket gyönyörködteté, egyszersmind átalakítá egy egész nemzedék törekvését és működését is. Ily hatalmas hatásra Makart természete azért volt képes, mert neki a művészet több, mint hivatás, neki az életereje és életczélja vala; miként a renaissance nagy mesterei, ő is azt tartotta, hogy a művészetnek az a feladata, hogy egy új, egy más, egy szebb természet fénysugaras világát teremtse meg. Otthonát és műtermét tündérvárnak rendezte be, hol alkotásai születtek s mely fényes, fejedelmi pompával körűivett társas élet színhelye legyen; az egész világ, természet és történet derűit alakokká változott át benne, szép mozdúlatú asszonyok és virágok közt játszó gyermekek sokaságává; ő az „Abundanczia" született festője volt; a történetből nem a szenvedélyes harczok és komoly elhatározások momentumait választotta ki képtárgya- kúl, hanem az ünnepi öröm és élvezet napjait, mint „Cornaro Katalin44, „V. Károly bevonúlása Antwerpenbe44 és „Kleopatra a Níluson44 bizonyít- ják; tehetsége soha fényesebben nem nyilvánúlt s nagyobb népszerűséget egy műve által sem szerzett, mint az 1879. évi díszmenet művészi rendezése által, melyben a mester képeiből az aranytól csillogó tűzszínű alakvilág néhány napfényes órára leszállott az ünneplő színpaddá átalakított bécsi körútra. Ily tehetség mindenek felett alkalmatos volt arra, hogy mindenféle dekorativ művészetet gyakoroljon. A bécsi paloták dísztermeit falon és mennyezeten képeivel ékíté (p. o. Dumba Miklós, báró Leitenberger, Auspitz K. és mások számára); utolsó éveiben a művészet-történeti udvari gyűjtemény lépcsőházához tervezte a festői díszt s nagy részt még ki is vitte az oda tartozó képcsoportokat; azonkivűl többször foglalkozott egyházi és világi nagy díszépületek tervezésével s leleményes volt a műipar és fényűzési ipar legkülönbözőbb ágaiban. Általánosan ösmeretesek és el vannak terjedve a Makart-bokréta, a Makart-rózsák, a Makart-kalapok, de ezek csak részecskéi ama bűvös egésznek, melylyé a mester képzeletének kimeríthetetlen gaz- dagsága, a renaissance-idők mintái s kivált a velenczei díszítések pompája szerint át akarta alakítani a divatos ruhaviseletet, a szoba-berendezést, a házi eszközöket, az edényfestést. A legújabb bécsi iparművészet festőisége,