Seite - 265 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

259 Rottmann modorát iparkodott fenntartani; Hoffmann József Koch J. A. eszményeihez csatlakozó stilista; Selleny fényes tehetsége, kiben egy második Hildebrandt lakott, a Novara-expediczió diadaljeleivel vonult el előttünk, munkái az öreg Enders Tamás brazíliai természetképeit nagyon felülmúlták. Élénken fejlődött e mellett a honi, jó értelemben veendő natu- ralisztikus tájfestés, mely főleg Steinfeld kitűnő iskolájából indúlt ki. De mindezek végre is a hangúlati tájkép (a „paysage intime") szelíden haladó folyamában egyesültek, mely a természet iránti festői érzés leghívebb kifejezője. Alig lehet tehát e téren élesen különváló határozott csoportokat jelölni ki, mivel a határok mindúntalan át-átolvadnak egymásba. Az őszinte, Enders és Steinfeld hagyományaihoz ragaszkodó naturalis- ták közül mindenek előtt említésre méltó a Mőszmer iskolájából való Hansch Antal, kinek apró hegyi látképei, kiváltkép természeti tanúlmányai (az akadémia gyűjteményében), ezen nemben a legbecsesebbek közé tartoz- nak; ugyanazon alapon állnak az erdő-festő Hölzer József kárpáti tájképeivel, továbbá Halauska Lajos, Vöscher Lipót, Munsch és mások. A finom művelt- 33*