Seite - 266 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

260 ségű Remy van Haanen különösen az éjszaki téli tájképet kultiválta. Anyagra és érzésre inkább hódol a déli iránynak Seelos déltiroli és mentone-vidéki napfényes képeivel. Schäffer Ágost erdei tájak és ezüstös hangulati táj- képek („Práter44, „Holdfelkelte novemberben44) éles jellemzésében kitűnő. A Duna-lapály költészetét, a viharos és hullámzó Adria partjait, s az alsó-ausztriai erdők kellemes völgyeit szépen rajzolt, enyhe levegő-távlattal bíró olaj- és vízfestményekben egyformán mesterien kezeli Lichtenfels Ede (részletek Lundenburgból, a Lajtháról, Abbazzia mellől, stb.). Tanítványai közül legnevezetesebb a nagy tehetségű Darnaut Húgó (Tájrészlet Heiligen- stadtból és egyebek), továbbá a jeles rajzolónak elismert Fischer Lajos János; említendők még e helyütt Ditscheiner, Onken és Zetsche. Ezek elseje előbb Zimmermann Albert iskoláját látogatta, melyből a kiváló ifjabb bécsi tájfestők legtöbbje származott. Kiemeljük legelői a nagy szabású, széles dekorativ előadással bíró, virtuóz Rusz Róbertet, továbbá a finom érzékű Jettel Jenőt, ki előbb a hollandok és francziák, újabban Pettenkofen hatása alatt állott; aztán Hlavacsek Antalt, ki nem rég Bécs nagy lát- képe által tűnt föl; végre e csoportnak alighanem legnagyobb tehetségét, Schindler Jakab Emilt, ki tele költészettel és zenével a hangúlatfestésre szüle- tett, melyet szokatlan termékenységgel alkalmaz széles, változatos, gazdag motívumok körében (dunai tájak, Prater-ligetek, alsó-ausztriai erdei képek, részletek Lacroma szigetéről, stb.). Schindler J. E. puha, szelíd hangú természete két rokon lelkű festőnőben talált viszhangra: a korán elhúnyt Parmentier Mariban és Blau Tinában, ki újabban a díszítési szakban is több ízben szerencsésen működött. Csak mellékesen jelezzük a színpadi táj- és épületi díszlet-festésnek Kautsky, Brioschi, Burghardt, Hoffmann József és legutóbb Fux J. által eszközölt ragyogó kifejlesztését; úgy szintén a fali díszletfestést részint tájképi vagy ornamentalis jelleggel, olykor alakokkal, mely utóbbiakat pl. az ügyes Lefler Ferencz (a Guttmann D.-féle palota díszítései, a brünni színpad függönye, stb.) sikeresen alkalmazza. Általában a díszítő festésnek leg- ügyesebb képviselői közé tartoznak a karlsbadi új városi színház festői díszítményeinek Berger tanár iskolájából került létesítői: Matsch Ferencz meg Klimt Gusztáv és Ernő testvérek. Ezen műfajok a finomba és kedvesbe lépnek át a csendélet- és virág- festőkkel (Schődl Miksa, Charlemont Húgó, Friedländer Camilla, Schuster József, Pönningerné, Wiesinger-Florián asszony, stb.), részint pedig az