Seite - 270 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

264 virágzás kezdetét: a fiatal erő élénk képe az, a mint felemelt zászlóval a diadalt hirdeti. Fernkorn Antal Erfurtban született 1813. évben s Mün- chenből jött Bécsbe; első munkái, melyek közül említésre legméltóbb Szent György szép domborképe a Montenuovo-palota udvarán, a roman- tikus iskola jellegét mutatják, melynek azon időben Schwanthaler Lajos volt főképviselője. Nem csupán stilirányának rugóit, hanem az érczöntés mesterségét is Fernkorn vitte be Bécsbe, hol csak ezóta talált az ércz- öntés tartós és kielégítő munkát. Zauner kénytelen volt József-szobrát (1800— 1803) a tüzérség egykori műhelyében elkészíttetni s hiába igyekezett keresztül vinni, hogy egy külön császári műöntőház építtessék. A következő évtizedekben a mi nagyobb öntött érczmű Ausztriában létesíttetett, azt mindent München-, Lauchhammer- vagy Nürnbergben kellett önteni. A vasöntésnek Bécsbe bevitele körűi Glanz, az iparos és díszítési czélokra szolgáló érczipar előmozdításában Hollenbach szerzett érdemeket. Ezekhez járult most az érczöntés, nagy művészeti feladatok számára. Megalapíttatott a wiedeni cs. k. érczöntő- műhely s Fernkorn vezetése alatt, mint állami intézet állott fenn évekig, míglen újabban állami jellegét elvesztette; most mint Pönninger és Röhlich magán vállalata vezettetik tovább s keletkezése óta fényes sorát létesíté a részben óriási érczműveknek, melyek közül a várpalota-tér és Schwarzen- berg-tér lovagszobrain kivűl még megnevezzük a Schilling János által Drezdában mintázott Schiller-szobrot Bécsben, a Tegetthof-szobrot Polában s a Mária-Terézia-emlék alakjainak egy részét. Másik része ezen, most befejezéséhez közeledő nagyszerű emléknek a Turbain-féle érczöntőben készül, mely azonkívül már a bécsi Beethoven-szobor (rajzát lásd a 135. lapon) öntése által nevezetessé vált. A műtörténet tanúsága szerint a szobrászat tökéletes kifejlesztésére, az érczöntés mellett a nemes márvány használata mindenkor a legfontosabb követelménynek bizonyúlt. A homokkő, terracotta s más anyagok durva szemerűek és élettelen felszínűek s a kövek királyát csak szegényesen pótolják. Fa, elefántcsont s több efféle anyag szűk és meghatározott körre maradnak szorítva. Csak erélyes küzdelemmel sikerűit a nemes márványnak a bécsi szobrászatban az őt megillető helyet kivívnia. Az új épületek díszít- ményi és szobrászati ékítése Bécsben többnyire közönséges kőből, vagy terracottából készült. A Wienerberg agyagégetőinek technikailag tökéletes terracotta gyártása arra szolgált, hogy magas művészi szépségű monumen-