Seite - 277 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

271 A mai Bécs kiváló erőkkel rendelkezik végűi a szobrászati kis ipar terén is. A múlt század kitűnő éremművészeihez, kik közt Donner Mátyás az első, sorakozik a XIX. század első felében az ismeretes műértő és gyűjtő Böhm J. D., tanítványaival és követőivel együtt, minők Radnitzky Károly, Tautenhayn, Scharff, Leisek és mások, kik e művészetet részint a képzőművészeti akadémián, részint a cs. kir. pénzverőben képviselik. Míg Scharff főleg mint kitűnően jellemző arczképvéső vált ki: Tautenhayn ereje eszményibb s tehetsége nemcsak az ötvösség pompás munkáiban (paizs a centaurok harczával, s egy tál a négy elemmel, mind a kettő Pilz : Quadriga a reichsrath épületén Bécsben. császár-király ő felsége tulajdonában), hanem a klasszikus stílű monumen- tális díszítés jeles alkotásaiban is kitűnt (az új egyetem közepe feletti háromszögben). Inkább a romantikus iskola szellemében hasonló sokoldalú- ságot tanúsítanak König Ottónak, az osztrák múzeum műipar iskoláján a mintázás érdemes tanárának munkái (a „Szerelmi titok44 márvány-csoport, a „Búsuló Viktória" érczszobor Polában, számos kútcsoport- és asztaldísz- mintái s több efféle). O mellette működnek a finom érzésű Kühne Ágost, Schwarz István a jeles véső, Klotz H., ki színes fafaragványai által gyorsan népszerűvé lett és mások, kik sikerrel terjesztik a művészetet a szobrászattal rokon mesterségek minden ágában. A termelés régóta elfelejtett módszerei- nek egész sorát ismét feltámasztotta ezen férfiak közreműködése oly tudo-