Seite - 301 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

295 zete alatt a monarchiában előforduló mindenféle marhafaj tarka vegyűlékben hajtatik fel, melyek a nyugoti ember előtt idegenszerűnek látszó bivalylyal, a bécsi vágómarha-kiállításnak olyannyira sajátos jelleget kölcsönöznek. A hússal való ellátásnak a Szt.-Marxban lévő bécsi marhavásár a közép- pontja, mert az 1883. évi vásári rendelet értelmében kizárólag ez a piacz van kijelölve a főváros, és nagy számú községekből álló vidéke részére az élő vágó-marhák eladási helyéül. Szombaton és vasárnap érkeznek oda az egész Középponti marhavásárcsarnok. vasúti vonatokat betöltő nagy marhaszállítmányok. A marhákat lerakják, istállókba helyezik, ellátják eleséggel, és hétfőn az 1883. évben befejezett pompás marhacsarnokba, piaczra viszik; a legélénkebb forgalmú vásáros napokon 4.500 marhát bocsátanak itt árúba; átlag 3.500 darabot lehet számítani. Mintegy 400—500 mészáros, körülbelül 300 hajtó és 120—150 alkusz gyűl össze bevásárlás czéljából a vásár napjainak reggeli óráiban. E vásárok azonban már nem oly tőről metszett bécsies jellegűek, mint a zöldségvásárok. A szigorú központosításnak és a közigazgatás nagy befolyá- sának sikerűit a vágómarhavásárt a mai kor színvonalára emelni úgy, hogy az most mindenben megfelel a legújabb idők kívánalmainak.