Seite - 305 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

299 zöld oázok látása, melyek a márczius előtti várfalak és várárok helyén az egész várost és pompás Ring-övét üdítő lombdíszszel koszorúzzák és ékesítik; a városi kertek, sétaterek és fasorok száma az utolsó tíz évben megkétszereződött; területük 268.946 négyzetméterről 340.367-re növekedett (1883-ban) és fenntartásuk költsége 74.331 forintról több, mint 110.000 forintra emelkedett; oly számok ezek, melyeket, mint a közegészségügy fontossága helyes felfogásának örvendetes jeleit, büszkén jegyezhetünk föl. Ép oly kielégítő Bécsnek kitűnő ivóvízzel való ellátása, mit a következő szakaszban fogunk leírni. Bécsnek vízzel való ellátása. A ki nem ismeri azon intézményeket, melyek arra szolgálnak, hogy egy nagy város vízzel elláttassék, a talaj tisztán tartassék, esőtől, hótól és hulladékanyagoktól megszabadíttassék: az alig képzelheti, hogy a lakosság testi és gazdasági jólétéről való ezen gondoskodás mily óriási feladat. A csövek és csatornák láthatatlan hálózata, mely Bécs alatt több sorban végighúzódik és e nagy szervezetben az anyagcserét közvetíti, ma már több, mint 1.000 kilométerre terjed, pedig az előhelységek, melyek Bécshez különálló városokként simúlnak, e rendszerbe nincsenek befoglalva. Bécsnek vízzel való mai egységes ellátása az utolsó évtized vívmánya. Volt ugyan Bécsben már a rómaiak idejében is vízvezeték; de azután hosszú időre eltűnik az ilynemű építkezésnek minden nyoma, és csak a XVI. században merül fel a híre egy vízvezetéknek, mely egy nagy tűz- vész alkalmával tapasztalt vízhiány következtében I. Ferdinánd római-német császár rendeletére Dornbach és Hernals között létesíttetett. E példa nyomán idők folytán még 18 ily forrási vízvezeték épült, melyek részben még ma is fennállanak. Ezek közt legjelentékenyebb a Mária Terézia császárnő leánya által alapított Albertini-féle vízvezeték, mely vizét Hütteldorf forrásaiból veszi, és 1804-ben fejeztetett be. E vízvezetékek legtöbbje a város határában veszi eredetét; igen jó ivóvizet szolgáltatnak ugyan, de a gyűjtőcsatornák közelében lévő telkeknek mind sűrűbb beépítése vízbőségüket annyira leszállította, hogy az 1863-iki szárazság alatt valamennyi vízvezeték együttvéve alig szolgáltatott 900 köbméter vizet, a mi épen elég egy 20.000 lakossal biró város vízszükség- letének fedezésére! 3*