Seite - 313 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

307 oly vállalatokat, melyek a műszaki előhaladottságon alapúinak, annak hódolnak és a külföld versenyétől nincs mit tartaniok, más részt pedig oly vállalatokat tárnak szem elé, melyek a külföld versenye által fenyegetve vannak, és a nemzetközi piaczról le fognak szoríttatni. A ki az ipart rend- szeresen tanulmányozza, az Bécsben az iparűzésnek nemcsak különböző módjait, hanem külön irányait is feltalálhatja, önkénytelenül össze kell hasonlítani Bécs ipartermelését a kaleidoskop alakjaival, melyek kifogy- hatatlan sokféleségben folyvást meg-megújúlnak és e mellett eredetüket és származásukat az alakok és színek zűrzavarával mégis eltakarják. Ha Bécs iparűzése belterjességének megoszlását különböző színfoko- zattal akarnók ábrázolni: akkor a város nyugati része lenne a legsöté- tebbre festendő; Hundsthurmot, Margarethent, Gumpendorfot, Mariahilfet, Schottenfeldet, Neubaut, és a határos Meidling és Hernals előhelységeket népesítik legsűrűbben az iparosok, ámbár sem külváros, sem előhelység nincs itt olyan, melyben egyes jelentékeny ipartelepek ne léteznének. Bécsnek hasonmását akkor nyernők, ha Lüttich egy részét Schmalkalden vagy Remscheid egy-egy utczájával, vagy Páris St.-Antoin külvárosának egy házcsoportját a thüringi erdő egy-egy telepével, avagy ha egy rohamosan terjedő város virágzó iparát a londoni White-Chapel kerülettel kapcsolnók egybe. Ennyire különféle alakokban jelentkezik Bécs iparűzésének módja és iránya. Bécs saját kárára zárt város, vagyis a legjelentékenyebbike Ausztria azon kilencz városának, melyekbe a legfontosabb fogyasztási czikkek egész sorozatát, ezek között a tüzelőszert csak úgy lehet bevinni, ha azok után fogyasztási adó néven ismert állami adót, és ennek megfelelő községi pótlékot fizetnek. A zárt város határán, az úgy nevezett „fogyasztási adó- vonalon" túl még két község tartozik a bécsi közigazgatási területhez, ezen kivűl pedig számos, terjedelem és gazdasági jelentőségre nézve nagy városokhoz hasonló önálló iparűző helységek, — továbbá kisebb-nagyobb falvak, melyek vidéki községek („Landesgemeinden") gyűjtő nevezet alatt a Bécscsel határos politikai hatóságok körébe tartoznak. E „vidéki községek" vagy „előhelységek", a mennyiben Bécs közvetlen szomszédságában vannak, városias jellegűek, mely jelleg azonban a külső kerületben mindinkább elenyészik, künn a város már faluvá válik, míg végre csak egyes házak, nyaralók, vagy majorságok nyúlnak a Wienerwald cserjéi, vagy a Kahlen- gebirge szőlő-ültetvényes előhegyei közé. 39*