Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

330 zuhatagokkal és elszélesedésekkcl, rendkívül nagymennyiségű törmeléket hord magával, mely medrét beiszapolja, elzátonyosítja, őseredeti állapotá- ban levő folyam, szabályozatlan áradások-és jégzajlásokkal, melyek a hajózást folyvást veszedelemmel fenyegetik s a partvidéket és lakhelyeket elpusztítják. Ez állapotokkal szemben az osztrák-magyar monarchiának egyik legfonto- sabb közgazdasági feladatává vált a Dunaszabályozás, melynek Bécs mellett eszközölt megkezdése a megoldásnak csak első lépése volt. Ott, hol a Duna a bécsi medenczébe belép, folyása a Leopoldberg és Bizamhegy közötti völgy által megváltozhatatlanúl helyhez van kötve; de, a mint Nussdorf mellett kijut a síkságra, az egész Hainburg és Dévényig vezető úton nem talál a természet által kijelölt ágyat; így magára hagyva, a véletlenül előtte levő akadályok kikerűlgetésével több ágra szakadt a folyam, kavicslerakodás folytán mindig újabb oldalágai támadtak, és víz- áradás, vagy jégzajlás esetén mérföldekre menő területek védtelenül a pusztúlás martalékaivá lettek. A folyam elvadúlása, folyása irányának bizonytalansága, mely a Dunán keresztül régóta tervezett állandó híd építését lehetetlenné tette, és a lakosság közt irtóztató nyomort előidéző áradások megújúlása mind jobban megerősítették azon meggyőződést, hogy a Dunának egységes terv szerinti szabályozása mellőzhetetlen szükséget képez. Az ügy annál sürgetőbbé vált, mert a vasútak létesítése miatt a folyamon új átkelési helyek teremtése vált kívánatossá, és mert az új közlekedési eszközöknek a hajózással való érint- kezése következtében a Dunán új telepek létesítése vált szükségessé, a mihez a megfelelő hely hiányzott. Az 1862-iki árvíz következtében végre elrendelte az 1869 február 8-án hozott tövény a Dunának Nussdorftól Fischamendig való szabályozását, miután ez ügy tárgyalása teljes 60 évig tartott. Az osztrák állam, Alsó- Ausztria és Bécs város egyenlő arányban vállalták magukra a kivitel költ- ségeinek viselését, melyek 30 millió forintos kölcsön által fedeztettek. A Duna-szabályozás legfontosabb feladata kétségtelenül az volt, hogy a bécsi Duna-csatorna kivételével a folyam valamennyi ága szilárd, egyen- közű és összefüggő partokkal bíró egyetlen ágyba szoríttassék; de a kérdés magvát az képezte, hogy az új folyam a régi, Bécstől távol eső főágban, avagy újonnan, Bécshez közelebb építendő ágyban helyeztessék-e el. A feladat megoldásával megbízott Duna-szabályozási bizottság Bécs fejlődése érdekében félénk habozás nélkül az utóbbi, merész és nagyszerű megoldást