Seite - 345 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

a római hódítás után még 200 esztendő múlva is négy bennszülött népséget mutatott ki. Ugyan ez az iró Tergestén és Polán kivúl csak öt olyan helységet ismer ott, melyekben rómaiak laknak. Általánosabb sikerűnek látszik a romanizálás Dalmácziában, hol az illyr lakosság közt épen úgy találunk municipiumokat, mint római gyarmatokat. Noricumot illetőleg az Aquilejából kiindúló romanizmusnak az első támadó pontokat a Száva vonala szolgáltatta. Claudius császár alatt a Dráva vonalát, Vespasianus alatt pedig a Duna vonalát erősíttették meg. Részletek a watschi situláról (Krajna). Az e vonalon létesített táborok- és váradokhoz kiszolgált katonák, iparosok, kereskedők stb., letelepedése révén lassanként kisebb-nagyobb községek csatlakoztak városi joggal vagy a nélkül. Laibach, Klagenfurt és Cilii környékén ezen kivúl önálló polgári községek is alakúltak, melyek latin joggal éltek. Claudius alatt alapíttatott Aguntum és Teurnia ; ezen utóbbi városnak volt alávetve Karinthia nagy része. E tényekből, valamint a föliratok eloszlásából világosan kiderül, hogy a római műveltséget és nemzetiséget Karinthia, Krajna és déli Stiria fogadták el legáltalánosabban. De épen oly bízvást következtethetjük a föliratokon előfordúló személy- nevekből azt is, hogy a kelta törzs nem csak a síkságon, hanem magukban a városokban is fennmaradt az egész római korszakon át. 4