Seite - 348 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

848 Bronz kard Hallstattból. dolog, hogy déli Tirolban és Friaulban mind e mai napig vannak kelta-román népmaradványok. S most vessünk egy futó pillantást a monarchia éjszaki és keleti részeire. Csehországban a Krisztus utáni első századokban a marko- mannok, Morvában pedig a Morva és a Thaya folyók mellékén a quadok tanyáztak, s úgy emezek, mint amazok kétségkívül kelta népmaradványokkal elegyűlten (gothinok Blansko vidékén). E népektől éjszakra találjuk az Eger folyó mellékén a noriskokat, az Óriáshegységben és a Gesenkén a búrokat, vandalokat, silingeket, e csupa germán törzseket, kiket az V. század elején a hunok részint elkergettek, részint pedig leigáztak, mint a markomannokat és a quadokat. A Kárpátoknak előttünk ismeretes legrégibb lakosai a trák karpok, meg a germán bastarnok. Ezeket a középponti Kárpá- tokból a kelták űzték ki, s ők aztán éjszak felé a keleti galicziai fensíkra vonúltak, honnan a Dnyeszter völgyén lejárva, gyakori rabló-hadjáratokkal zaklatták a gesek országát és a Fekete- tenger partmellékét. A Krisztus előtti utolsó században a dákok jeles szervezésű országa törte meg e keleti vidékeken a kelták hatalmát. Soká tartott küzdelmek után, valamint a Duna völgyébe szünet nélkül özönlő új meg új néptömegek, mint pl. a jazigok betódúlása következtében a Kárpátok éjszaki nyúlványai mentén s a keleti galicziai fensíkon egy tarka népegyveleg képződött ki, melyben trák, kelta, germán és pannon néptöredékek egyiránt előfor- dúltak. Mikor Trajanus Dácziát 102—107-ben meghódította, ez sok dákot arra indított, hogy kivándoroljon Galicziába. A mai Bukovinában ama korban, t. i. a Krisztus előtti II. században, a trák népcsaládhoz tartozó kiszobokokat találjuk lakosokúi saját királyaik alatt. A trak-fajtájú bessek (fíéc>őoi) neve mind máig fennmaradt a Beszkidek elnevezésében. A Kr. előtti I. században értesültek a rómaiak a szlávokról (venedek), mint a gótok és skirek keleti szomszédairól. Hogy vájjon a gótok a II. században a szlávok viharos előnyomúlása miatt vonúltak-e el a Visztula mellékéről dél felé, az kérdéses.