Seite - 352 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

352 missiónak az alpesi szlávok közti megindításával. Az avarok ellen való védelem szüksége a karantánokat a bajorok karjai közé terelte s utóvégre bajor főhatalom alá hajtotta Karinthiát, Krajnát és Friault, mely viszonyt a bajor herczegségnek Nagy Károly hatalmas birodalmához kapcsoltatása még szorosabbá tett. Csak az avar hatalomnak 803-ban történt megsemmi- sítése által befejezésre jutott frank közigazgatási rendszer következtében nyertek a római egyház erélyes és nagyszerű foglalásai a szláv földön biztos alapot. A IX. század vége felé kezdték meg a bajor püspökségek és kolostorok, valamint ama herczegek és német nemesi családok, kik azok szolgálatában, vagy egyébként vették be magukat a szláv tartományokba, a tervszerű, de teljesen békés művelődési munkát a birodalom minden részéből oda vonzott német települők segedelmével. E telepítés az Ostmarkban főleg a rengeteg erdőségekben eszközölt irtások útján történt, mikre nyomban tanyák és helységek alapítása követ- kezett. jellemző, hogy a németek ez alkalommal legörömestebb a római műveltség és helységtelepek nyomait keresték föl. A szlovénektől került tágas völgyi lapályok is újra eke alá jutottak. Karinthiában ellenben, hol a szlovén lakosság sokkal sűrűbb vala, kevés új gyarmat alapíttatott. A német nagybirtokosság fölülkerekedett a szláv helységekben, s megkímélte ugyan birtokukat, de függőkké tette őket magától s a még irtatlan földet saját fajrokonainak adományozta. Tény, hogy az Ostmarknak 907-ben a magyarok által való meg- hódítása érzékeny veszteséget okozott a virágzásnak indúlt németségnek, mely veszteséget csak a Lech melletti ütközet pótolt ismét vissza. Azonban a Babenbergiektól átvett „ember nélküli pusztaságu-on a bajorok, frankok s szászok akadálytalan oda tódúlása által annál gyorsabban ki tudott kép- ződni bizonyos egységes német nemzeti tipus. Felső Stiriában a XII. század múltán teljesen eltúnnek a szláv nevek, felső Karinthiában ellenben csak a XIV. század után. A XIII. század után c tartományoknak a szláv nemessége is elnémetesedett. Isztriában s Dalmácziában a németség soha sem tudott gyökeret verni. Mindamellett, hogy Isztria korán, még Nagy Károly alatt bekebeleztetett a német birodalom területébe, mint a friauli Mark (Austria Italiae) része, mindig küzdő térül szolgált Németország és Velencze közt, s mindig ki volt téve a hatalmas sziget-állam műveltségi és politikai hatásának, mely különben éjszaki Dalmácziában a bizánczi hatalom örökébe is belépett.