Seite - 356 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

35G Fölöttébb sajátszerűen alakultak a nemzetiségi viszonyok odább nyu- goton, Tirolban. Míg a gótok és longobárdok birodalmaik összeomlása után aránylag gyorsan beleolvadtak a romanizmusba, s azt termékenyítő erővel gyarapították: éjszak felől a bajuvarok és alemannok a régibb román népréteget — a kelta románokat — lassan, de folyton németesítették. E két ellentétes áramlat között Trient püspöki fejedelemség, meg az ettől keletre húzódó hegységek vonnak határt. Trient második megalapítója Theodorik; legrégibb alkotmánylevele longobard népjogon alapszik. Mint- hogy Trient egyiránt német is meg olasz is volt, azért tartatott itt a zsinat jcszkedését. Világosan nyilatkozik ez azon gyarmatosító rendszerben, melyet mindenüvé követett az olasz nemzetiség, s mely már olasz Tirolban is igen szembetúnőleg mutatkozik. A trienti püspökség romanizáló hatása épen oly kevéssé tagadható, mint a salzburgi, freisingi, augsburgi és brixeni püspök- ségek németesítő hatása. Cseh- és Morvaországban az apró szláv törzsek egyesülése folytán szláv államok keletkeztek, melyek a X. században állandó függésbe jutottak a német birodalom és a német művelődési hatások irányában. A németek és csehek közt már akkor megindúlt élénk verseny arra mutat, hogy a németség már korán és erősen éreztette hatását Csehországban. Nem tekintve az Eger melléki tartománynak, mint a szláv vidék egy részének, a XVI. században. Dante a trienti táj nyelvet ocsmány nak bélyegzi. Valsuganában egé- szen a XVI. századig német és olasz egyház állott fenn egymás mellett. Nonsberg és Sulzberg lakosai ellenben való- színűleg soha sem voltak né- metek , hanem elolaszositott ladinok. I. Prsemysli Ottokár pecsétje (l214). A Velenczétől ápolt po- litikai ellenszegülés mellett a gazdag városok fölülkerekedő művelődési hatása is kétség- telenül elősegítette a déli hatá- ron a romanizmusnak e ter-