Seite - 358 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

358 sikerűit a ruthén népet, melynek szellemileg a moszkvai nagy-fejedelemség volt a támasza, magába olvasztania. Csupán a ruthén nemesség olvadt össze lassanként a lengyellel. Német jogon nyugvó német városok és falu- telepek alapítása 1340-től a XVII. századig történt itt. E telepek polgárai is ellengyelesedtek legnagyobb részt, még pedig aránylag rövid idő alatt. Az az elvi megkülönböztetés, melyben Kázmér király a német joggal szemben „minden ruthén intézményt és szokást" részesített, valamint az, hogy németek és lengyelek teljesen egyenlőkké tétettek, csakhamar nagy hasznára vált a lengyelségnek. Lembergnek, e fontos kereskedő városnak egyéb fajtájú lakosai, ú. m. az örmények, olaszok, zsidók, tatárok, szara- czénok közül legalább az elől nevezettek, kik a korona részéről szintén különös kedvezésben részesültek, cgygyé forrhattak a lengyel nemzetiséggel. Az osztrák uralom alatt számos német gyarmatosítás és telepítés történt az egész lengyel területen, de különösen annak ruthén részén. Galiczia zsidó lakossága tíz százalékát teszi az összes lakosságnak. Bármily élesen elkülönítettnek látszik is ez az ethnographiai csoport, mégis ki kell rá vonatkozólag emelnünk, hogy az újabb embertani kutatások szerint a lengyel zsidó physikai tekintetben teljesen különbözik a spanyol zsidótól s igen valószínűleg épen nem is tartozik a szemita népcsaládhoz. A Bukovinában lakó nemzetiségek között minden esetre a ruthén a legrégibb. Egyéb szláv nemzetiségek ottani töredékei közül megemlít- hetők volnának még a lengyelek, nagy-oroszok és tótok. Az oláhoknak Bukovinába való bevándorlását rendesen a moldvai állam alapítása idejére — körülbelül a XIV. század közepére — teszik. Ez az időpont azonban valószínűleg továbbra teendő, a mennyiben az oláhok már IV. Lajos király idejében, 1284-ben föltűnnek Máramarosban. Miklosich és mások szerint bizonyosra vehető, hogy az oláhok a XIII. szá- zadtól kezdve, nagyobb mértékben pedig a következő századokban úgy Moldvából, illetőleg Bukovinából, mint Erdélyből sok nagy rajt bocsátottak át Galicziába s nevezetes részét tették a keleti galicziai városok lakosságá- nak. Nyelvi tekintetben kimutatható, hogy valaha még a tescheni kerületben is tartózkodtak. A galicziai és bukovinai huzulok elszlávosodott oláhok. Az oláhság e terjeszkedésének, melynek politikai viszonyok (Lengyel- ország és Moldva közt folyt háborúk, Lengyelország egyes részeinek Moldvánál való elzálogosítása, magában Moldvában előfordúlt politikai zavarok) szolgálhatnak magyarázatáúl, diadalmasan útját állta Galicziában