Seite - 365 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

A kéméndi pogányvár. bajorjai elhagytak. 790-ben ren- dezni akarta Károly a Bajor- és Avarország közti határt, de ebből háború támadt. 791-ben Károly az Enns folyótól sze- mélyesen indult az avarok ellen, kiket mindenütt legyőzött úgy, hogy egészen a Rábának a Dunába ömléseig nyomúlt előre. 795-ben a fia, Pipin, Erichchel, a friauli őrgróffal együtt folytatta tovább a háborút az avarok ellen, kiknek körsánczait („Ringeu) egészen a Tiszáig hatalmába ejtette. 796-ban az avarok megadták magukat; vezéreik közúl egy azonnal kereszténynyé lett. Ekkor a Dunától éjszakra a szlávok is szorongatni kezdték előbbi uraikat úgy, hogy 805-ben a már szintén kereszténynyé lett Tódor khagán engedelmet eszközölt ki Károlytól arra, hogy a Sabaria és Carnuntum (Szombathely és Petronell) közt fekvő területen telepedhessék meg. 822-ben jelentek meg az utolsó avar követek ajándékokkal Jámbor Lajos előtt a frankfurti birodalmi gyűlésen. Bajorországban 690 táján kezdődött meg a kereszténység; Bonifáczius, mint, apostoli helyettes (vicarius), Bajorországot négy egyházkerületre osz- A bényi avar-sáncz Esztergom közelében.