Seite - 366 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

366 totta föl: Salzburg, Freising, Augsburg és Passau székhelyekkel. Nagy Károly Avarországban is meg akarta szilárdítani a kereszténységet. Déli részét a Drávától kezdve az aquilejai egyházkerülethez csatolta, a Dráva és Rába közt eső részét a salzburgi püspök alá rendelte, ki akkor emeltetett érsekké, a Rábától éjszakra bizonytalan határokig terjedő részét a passaui püspök kapta. A frank hódítás sehol túl nem lépett a közép Dunán, a Tiszáig tehát sehol el nem jutott. A salzburgi és passaui bajor püspökök alatt a szláv lakosság, valamint az avaroknak még megmaradt, de szintén elszlávosodott része kereszténynyé lett; laktak köztük bajorországi németek is, kik a kolostorok révén kerültek ide. A 830-ik esztendőben két férfiú tűnik föl: Privina Nyitravában és Moimir vagy Moimar a Morva folyótól nyugotra, mint első morva feje- delmek. Azonban viszálykodás is támadt közöttük; Privina a frarlk földre menekül, kereszténynyé lesz és Lajos királytól egy területet (Beneficium) kap alsó Pannoniában, mely 848-ban tulajdonúi engedtetett át neki. Moimir, valamint unokaöcscse, Rastitz (Rastislav) is, hadat kezdenek Lajos ellen, melyet ennek saját fia, Karlmann is folytat Rastitzczal szövet- kezve. A hű Privina 859-ben életét veszti; fia, Közel, a királyhoz menekül és csak 861 kapja vissza atyja birtokát. E közben Morvában Rastitz és Svatopluk azon iparkodtak, hogy a bajor püspököktől függetlenekké legyenek; ezért is elkérték maguknak III. Mihály konstantinápolyi császártól a két thessalonikai testvért, Metho- diust és Konstantint (szerzetesi néven Kyrilhost), kik a szlovén nyelvben jártasok valának s e nyelv számára egy külön ABC-ét is állítottak össze, melynek „Kyrill-írás44 a neve. Ezek Morvába el is mentek s onnan 867-ben Rómába útaztak, hogy megerősítést eszközöljenek ki maguknak a pápától. A pápa Methodiust sirmiai érsekké nevezte ki; ez az érsekség előbb Pannoniára terjedt ki, ugyanazért a sokkal későbben létesült salzburgi érsekség jogait nem csorbíthatta. Közel 870 magához hívta Methodiust Rómából, valamint 874-ben Svatopluk is meghívta a maga országába. Methodius mindenütt nagy sikerrel működött és sok tanítványt szerzett. Azonban a szlovén mise, valamint a szlovén könyvek, melyek a latin liturgiát kiszorították, a bajor püspökök előtt gyűlöletesek valának; Sva- topluk is újra elpártolt tőlük s Methodius halála után (meghalt 885-ben) elkergette ennek tanítványait, kik azután a Dunán túl a bolgárok közt