Seite - 369 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

8 meg Geiza fejedelmet és fiát Vojkot, ki a keresztségben István nevet kapott s mint a magyar kereszténység és királyság megalapítója később a szentek- közé számláltatott. A magyar kereszténység megalapítását azonban mégsem egyedül cseh tanítóknak lehet tulajdonítani, kiváló érdemök volt ebben németeknek, sót olaszoknak is; ezek közül itt csak Szent Gellértet említjük föl. S ezeknek a szlovén egyházi kifejezéseket már itt kellett találniok, melyeket latin vagy német, olasz kifejezésekkel többé nem tudtak kiszorítani. Már Szent István idejében jöttek úgy nyugotról, mint keletről új települők az országba: nyugotról németek, keletről bolgárok és bessenyők; Szent László csatája a kunokkal. s ezek a beköltözések folyvást tartottak az Árpádok alatt, csakhogy a bessenyők után a kunok nagyobb számmal jelentek meg. Nyugot felől elsőben német lovagok érkeztek, kiknek maradékai a későbbi főnemesség egy részét tették, utóbb pedig igazi gyarmatosok is nagy számmal. Míg amazok a védelmezd: emezek az élelmező osztályhoz tartoztak. Amazok vendég számba (hospites) mentek, kik, mint ilyenek, királyi kiváltság erejénél fogva, saját jogszokásaikkal éltek. Ezek voltak Magyarország városalapítói, valamint a bányászatot is mindenütt ók űzték; Magyarország (s Erdély) minden bányavárosát német vendégek alapították. Keletkeztek azonban kiváltságos német kerületek is, mint a szepcsick, meg az erdélyi németek kerületei. 4