Seite - 370 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3
Bild der Seite - 370 -
Text der Seite - 370 -
370
A bolgárok muhamcdán vallásúak és kereskedők valának; voltak
köztük zsidók is. Amazokkal is, emezekkel is foglalkozik az első Árpádok
törvényhozása. A muhamedánok keresztényekké lettek és elmagyarosodtak
A bessenyőket határórökűl találjuk Pozsony, Mozsony és Sopron megyek
ben; ezeknek saját katonai alkotmányuk volt; a XIII. században eltűntek.
Több más vidéken is települtek le bessenyők (pecsenégek). Ezek is keresz-
tényekké lettek és elmagyarosodtak.
Ezek után jöttek az országba a kunok, még pedig két külön csapatban.
Az egyik csapatnak, mely a XII. századnak talán az clsó felében érkezett,
Oroszországból s Galiczián keresztül kellett jönnie; Zempléntől Barsmegyéig
terjedóleg, különösen pedig a Mátra-hegység völgyeiben telepedett le. Ezek
azon kunok, kik Anonymus honfoglalási története szerint a legtöbb birtok-
adományt Árpádtól kapták. Ezek bizonyára találtak ama vidékeken némi
gyér magyar lakosságot, melynek sajátszerű táj nyelvét magukévá fogadták,
s mely lakossággal egyesülten a „palócz-törzsw-et alkották. A kunoknak
ugyanis oroszúl polovci a nevök. Ezeknek a palóezoknak semmi külön
kiváltságos helyzetök nem volt.
A második csapat kelet felől érkezett 1239-ben, a mongolok ellen
Magyarországban keresvén oltalmat. Ez már rendekre tagozódott nép volt,
mely az ország közepén kapott lakóhelyet. A szabad Nagy- és Kis-Kunság,
meg a Jászság, Jász-Berény főhelylyel, egészen mai napjainkig fennmaradtak.
Ebből a népből tiszta színmagyarok lettek.
Erdély keleti oldalán s részben az ország közepe tájáig beterjedve
laknak a székelyek, kiknek saját katonai alkotmányuk volt, s kik Erdélynek
a harmadik nemzetét képezték (a magyarok és szászok mellett). Mikor és
hogyan jutottak a székelyek e lakóhelyökre, bizonytalan; de az bizonyos,
hogy nyelvöket nem ott fogadták el, vagyis nem ott honos korábbi magyar
lakosság által magyarosíttattak meg.
Koriatovich hozzátartozóival Podoliából költözött be ide, s I. Lajos
Munkács urává tette őt (1360). A Kárpátok erdőöve, kivált pedig Máramaros
sokáig lakatlanúl hevert; a királyok vadászterülete volt csupán, melyen
királyi vadászkutya-gondviselők és kanászok tartózkodtak. Királyi adomá-
nyok útján sok erdő magánosok kezébe jutott. Erdélyben is sok királyi
uradalom volt, melyek erdősegei a koronának semmi jövedelmet nem
hajtottak, melyek azonban mint az erdélyi és nagyváradi püspöknek, ezek
káptalanainak, valamint magánosoknak adományozható tárgyak mindig
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (II), Band 3
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (II)
- Band
- 3
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.78 x 21.84 cm
- Seiten
- 272
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch