Seite - 372 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

372 megengedte, hogy erdeikbe oláhokat telepítsenek : megkövetelte és meg is kapta az ilyenektől is a quinquagesimát. A kenézeket már I. Lajos elkezdte nemességre emelni s nekik a királyi jövedelmeket átengedni. Minden adományozás csak a királyi jövedelmeket ajándékozhatta el, ezért vala ez a záradéka: Salvo jure alieno. Ekképen támadt a ruthén lakosság és ruthén nemesség éjszakon és Máramarosban, mint szintén az oláh lakosság és oláh nemesség Erdélyben s ugyancsak Máramarosban. Ez az oláh lakosság magába olvasztotta lassan- ként az eddigi szláv lakosságot; valamint a görög vagy rácz kalmárok is beleolvadtak az oláhságba. Mióta a török háborúk elkezdődtek, melyek déli Magyarországot elnéptelenítették, mind több-több szerb jött be az országba. A szerbek beszivárgása már Hunyadi Mátyás alatt kezdődött; a legnagyobb tömeg azonban a XVII. század vége felé Csernovics Arzén ipeki érsek vezetése alatt költözött be e földre. A törökök kiűzése után az úgy nevezett Bánátot németekkel és más gyarmatosokkal népesítették be. Ezt a gyarmatosítást, különösen a németek betelepítését Mária Terézia és II. József alatt is folytatták. Buda és Pest környéke, valamint Tolnamegye is a törökök kivonúlása után kapták német lakosaikat. Egyébiránt a gyarmatosok nem mind külföldről jöttek. Magyar- ország éjszaknyugoti megyéiből származnak azok a pest-, békés- és szabolcs- megyei nagy evangélikus protestáns hitközségek, melyek szlávok valának. A Szent István koronájának úgy nevezett társországait ma egyedül Horvátország képviseli. A rómaiak uralma korában Pannónia és Dalmáczia között volt ez az ország elosztva; emehhez a tengermellék, amahhoz a Dráva és Száva közti országrész tartozott. A lakosság, mint láttuk, részint illyr, részint kelta volt, mely a római uralom alatt csakhamar ellatinosodott. Mikor az avarok a mai egész Magyarországban szerte lakoztak, a bizanczi politika megengedte, hogy 634 táján a Szávától délre chroatok (horvátok) és szerbek települhettek le, védő gátúl szolgálva az avarok ellen. A horvátok és szerbek szülőföldje a Kárpátoktól éjszakra, a mai Galicziában volt. A Kárpát mögötti országból jöttek azok a szláv tömegek is, melyek már előbb a Balkán-félszigetet elözönlötték; a horvátokat és szerbeket a legutolsó szláv jövevényekűl lehet tekintenünk. A horvátok a Száván innen is elterjedtek s a magyar királyság meg- alakúlása után származott át a Tótország (Szlavónia, Sclavonia) elnevezés