Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

376 az Ausztriában birtokló püspökökkel már régóta összeköttetésben állottak, Ausztriát 1251 novemberében elfoglalták. Ellenben Stiria fölött, hol IV. Béla magyar király a Babenbergi Gertrud után reá szállott jogokra támaszkodva, megfészkelte magát, háború támadt, melyet a pápa úgy döntött cl, hogy c tartomány Ottokár és Béla között a természetes határok szerint osztassék meg. De néhány év múlva új háború ütött ki. Ottokár a Morva folyónál Kroisenbrunn mellett győzött s a békekötésben az egész Stiriát nyerte. Ottokár, hogy Ausztriához jogot nyerjen, Babenbergi Margittal házas- ságra lépett; minthogy azonban e házasság magtalan maradt, Margitot eltaszítá magától, hogy kezét Kunigundának, IV. Béla egyik unokájának nyújtsa. Ottokár Karinthia gyermektelen hcrczegének, a Sponheim házból való Ulriknak halála után, ki őt örökösévé tette, birtokába vette tarto- mányait — azok közt részben Krajnát is — úgy, hogy birodalma az Erez- és Óriás-hegységektől egészen az Adriai tengerig terjedt. Ottokár c korszakhoz képest rendkívüli ember volt. Magasztalták okosságát és szónoki tehetségét, vitézségét és bőkezűségét. Magában Cseh- országban hű barátja és támogatója volt a polgárságnak és művelődésnek, az újonnan nyert tartományokat pedig rendezett közigazgatással és az anyagi érdekek gondos ápolásával igyekezett magához vonzani s így feledtetni velők régi önállásuk elvesztését s a birodalomhoz való közvetetlcn oda- csatol tatásukat. Mint egy nevezetes emlékiratából kitűnik, melyet a lyoni conciliumon Brúnó olmützi püspök, e derék tanácsosa által nyújtatott be a pápának, végczél gyanánt olyan független állam létesítése lebegett a szemei előtt, mely, mint a keletről fenyegető veszélyek ellen emelt erős gát, Csehországon kivűl a német osztrák tartományokat s Magyarország egyes részeit is magában foglalta volna. Ilyen állam megalkotására azonban a kellő idő még nem érkezett el. S e mellett Ottokár keveset tartott a német birodalom hatalmáról, melynek rovására lett volna bővülendő az ő hatalma. A Staufiak letűntére Németországban az úgy nevezett interregnum, a legnagyobb fölfordúltság és aléltság korszaka következett, melynek a német fejedelmek úgy vetettek véget, hogy Habsburgi Rudolf grófot emelték a császári trónra. Rudolf legidősb fia volt Habsburgi Albertnek és nejének, Kyburg grófnénak; 1218-ban született s II. Frigyes császár tartotta a keresztvízre. Házának birtokai Svájczban és Sváb földön feküdtek. Svájczban az Aar