Seite - 377 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

377 folyó mellett feküdt a család ősi várkastélya, a sokszor megénekelt Habs- burg is. Guntram, „a gazdag", tartatik a család törzsatyjának, kinek fiát, Kanzelint, mint Altenburg grófját említik. Kanzelin fiai közül az egyik, Radebodo, kihez a „Habsburg falairól44 való monda fűződik, testvérével (vagy sógorával) Werner strassburgi püspökkel együtt alapította Svájczban a Muri nevű kolostort, míg a harmadik (vagy második) testvér, Rudolf, Ottmarsheim elzászi kolostort alapítá, melynek az aacheni Pfalz-kápolna mintájára épített nevezetes kolostori, ma plébániai temploma még most is megvan. Radebodo fiai közül a legfiatalabbat, Wernert, említik először az oklevelek, mint „Habsburgi grófot". A Habsburgokat ama korban nem azért nevezték grófoknak, mivel a birtokuk grófság volt, hanem azért, Habsburg vára. mivel házuknak egyes tagjai koronként grófi hivatalt viseltek. Csak később, mikor a grófságok már örökösökké kezdtek válni, lett osztályrészévé a Habsburgoknak Elzászban a landgrófság, Zürichgau- és Aargauban pedig a grófság, melyekkel egyúttal különböző kolostorok, meg a Lenzburgok és Kyburgok örökségének egyes részei fölötti főtiszti állást egyesítették. Gaz- dagság és hatalom tekintetében azonban nem tűntek ki a Habsburgok s e mellett az, hogy két ágra — a régibb habsburgira, melyhez Rudolf tartozott, meg az ifjabb laufenburgira — oszlottak, még gyöngébbekké tette őket; ezt a körülményt figyelmökbe is ajánlotta Rudolf a választó fejedelmeknek, kik saját állásukat féltve, eleitől kezdve arra határozták el magukat, hogy valamely kevésbbé hatalmas fejedelemre fogják adni szavazatukat. A mi pedig azután tekintetöket épen Rudolfra irányozta, az nemes egyéniségének hírneve volt, mely tiszteletet keltő és megnyerő nemesség egész család- 48