Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

380 fejedelmek önkényétől függetlenné tenni. Csakis még mindig korlátolt hatalmának, továbbá azon viszonyoknak, melyekkel e miatt számolni volt kénytelen, valamint a még legyőzendő akadályoknak kell tulajdonítanunk, hogy a Morva melletti ütközet után még évek folytak le, míg Rudolf óhajtásai teljesülhettek. Házának Ausztriában való állandó megszilárdításához első előkészítő lépésül azt az 1276 novemberében kötött szerződést tekinthetjük, melynél fogva Ottokárnak Ausztriában levő valóban tekintélyes birtokai Rudolfnak hasonló nevű fiára voltak szállandók. De még fontosabbak voltak a salzburgi érsekkel, meg a passaui, regensburgi, freisingi és bambergi püspökökkel ezután nem sokára megindított egyezkedések, kiket Habsburgi Rudolf arra iparkodott rábírni, hogy az ismét visszanyert tartományokban fekvő egyházi hűbérbirtokaikat az ő fiainak: Albertnek, Hartmannak és Rudolfnak enged- jék át. E törekvéseket a legjobb siker koronázta. Az által, hogy e püspöki hűbérbirtokok az ő fiaira szállottak át, megtörtént a kezdeményezés arra, hogy majdan ama tartományok, melyekben e birtokok feküdtek, szintén megszereztessenek háza számára, a mennyiben e tekintélyes egyházi jószág birtokában Rudolf fiai olyan hatalmat képviseltek, mely mellett egy más háznak a fejedelmi hatalma bajosan találhatott volna tért a sikeres fejlődésre. Rudolf a Weiden patak melletti ütközet után még három évig időzött Ausztriában. 1276-ban Ausztriát, Stiriát és Karinthiát illetőleg öt évi orszá- gos békét hirdetett ki, s midőn végre ennek letelte után az ismét visszanyert birodalmi tartományoktól búcsút vett, legidősebb fiát, Albertet, hagyta ott Ausztria és Stiria birodalmi helytartójáúl, miután barátját és fegyvertársát, Meinhard görz-tiroli grófot, kinek Krajnát is zálogba adta, Karinthia kor- mányzásával bízta meg, mint birodalmi helytartót. így az egykori babenbergi tartományok már hozzá szoktak az új habsburgi uralomhoz, midőn Rudolf, a választó fejedelmek szükséges bele- egyező leveleivel ellátva, Augsburgban egy fényes birodalmi gyűlésen — 1282. év karácsonya táján — két fiának, Albertnek és Rudolfnak, Ausztriát és Stiriát, meg Krajnát és a vindus Markot ünnepiesen hűbérűl adta. A hűbéradományozó oklevél 1282 deczember 24-dikén állíttatott ki. Ebben az oklevélben Karinthia nincs megemlítve, noha Rudolfnak eleintén az volt a szándéka, hogy ezt a herczegséget is oda juttassa fiainak s noha a beleegyező levelek többsége Karinthia felől is szólt, valamint más felől alig kételkedhetünk, hogy Rudolf fiainak Augsburgban történt megadományozása