Seite - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

384 a cseheket, kik igéretök ellenére Meinhard fiát, Karinthiai Henriket, hívták meg a trónra, ismét fegyverrel támadta meg, egy borzasztó szerencsétlenség fosztotta meg életétől. A Habsburgokra Ausztriában súlyos megpróbáltatások ideje állott be Albert halálával. Albert, valamint annak idején atyja is, hasztalanul iparko- dott a német királyi méltóságot családjában örökölhetővé tenni; sőt halála után a választó fejedelmek szavazataikat Henrik luxemburgi grófra adták, kinek fia, János, később a cseh trónra jutott. Mikor pedig VII. Henrik halála után a Habsburg testvérek újra utána jártak a német koronának, a két pártra szakadt választásnál Szép Frigyes osztrák herczeg és Bajor Lajos választatott meg. A két megválasztott közt a birodalomért háború tört ki, melyben hosszú küzdelem után a Habsburgok lettek a vesztesek, s mind távolabb láták magukat vettetve ősatyjuk politikájának fényes ezéljaitól. A viszonyokkal helyesen számot vetve, Szép Frigyes halála után a Habsburgok abbahagyták a német korona elnyerésére való törekvést, s a birodalom más nagy fejedelmeinek példájára, csöndben, de megszűnés nélkül inkább birtokuk gyarapítására és hatalmuknak lehetőleg önálló meg- alapítására törekedtek. Németországban ekkor három hatalmas család : a Habsburgok, Luxenburgok és Wittelsbachok voltak egymással egyensúlyban, mely azonban bármely új hatalmi növekedéssel túlsulylyá válhatott ezek közül akármelyiknél. Henriknek, Karinthia herczegének és Tirol grófjának a halála, ki után csak leánygyermekek maradtak, szolgáltatta az első alkalmat ilyen tartománynövekedésre, s azt a körűitekintést és kitartást, melylyel a Habsburgok e czél felé törtek, két gyönyörű tartománynak, Karinthiának és Tirolnak az elnyerése jutalmazta. Karinthia elnyerése ama kor egyik legbölcsebb és legjobb fejedelmé- nek, a sánta Albertnek az emlékéhez fűződik; Tirol elnyerését a Habsburg-ház egyik legtehetségesebb fiának köszönheti, kinek neve dicső alapítványaiban még ma is él. Ifjúi lelke egész hevével szövögette Rudolf, az alapító, fájda- lom, csak rövidre szabott életén át a legmerészebb terveket, hogy Ausztria és saját háza dicsőségét emelje. Császári ipával, IV. Károlylyal nemesen versenyezve, megalapította a bécsi egyetemet s elősegítette az új István- templom építését. Boszantotta, hogy az arany bulla Ausztria fejedelmeit, kik hatalomban és tekintélyben mégis csak fölötte állottak már minden többinek, végképen kizárta a választó-fejedelmek testületéből; ezért legalább arra törekedett, hogy ennek az Ausztriának, melyet a maga nagy pecsétjén