Seite - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

400 cziákon, kénytelen volt az arrasi békében nemcsak Burgundot, hanem Burgund és Artois grófságokat is átengedni a francziáknak, s míg három éves leányát, Margitot, a franczia udvarba kellett küldenie, hogy, mint a trónörökös leendő neje, ott neveltessék, szeretett neje halála után fiától, (szép) Fileptől is elszakítva látta magát, mivel a németalföldiek elintén nem akarták Miksát, mint fia gyámját és kormányzót elismerni. S a franczia király, VIII. Károly, valamint a flamandokat támogatta Miksa ellen, sőt később azokkal a fölkelőkkel, kik a római királyt Brüggeben fogva tárták, ennek kiszolgáltatása fölött is egyezkedett: Bretagnera vonatkozó terveit is meghiúsítá, a mennyiben e tartomány fejedelemnőjével, Miksa második jegyesével, maga kelt össze, régibb jegyesét, Margitot, pedig atyjához, Miksához visszaküldé. Nem csoda, hogy Miksa úgy is mint atya, úgy is mint vőlegény, mélyen sértve érezte magát s Francziaország ellen örökös boszút esküdött, hogy Károly terveit mindenütt, úgy Nápolyban, mint Milanóban (itt Ludovico Moro herczeg unokahúgával való eljegyzésével) meg igyekezett hiúsítani, s hogy végre a „szent ligá"-hoz csatlakozott, hogy aztán ennek nevében Guinegatenál, hol első győzelmét nyerte, utolsó diadalát („sarkantyús ütközet") vívja ki a francziák fölött. Egyébiránt e küzdelmeknek nem tisztán személyes okai voltak. Sőt nem kell szem elől tévesztenünk, hogy a XV. században a franczia mellett Burgund állam is képződött, s hogy egy ideig kétesnek látszott, vájjon a két állam közül melyik fog a környező tartományokra nagyobb vonzó erőt gyakorolni, mely kérdés csakis Burgund és Bretagne hűbéri herczeg- ségek bevonása által dőlt el a franczia korona javára. Mikor pedig Miksa a burgundi házasság által e teljesen új viszo- nyokkal érintkezésbe lépett, e viszonyok az ő sajátszerű személyisége révén nyomban egyéni jelleget öltöttek; egyszersmind Burgund ügye — főleg Miksának a német trónra emeltetése óta — egygyé olvadt az általános európai helyzettel. Ettől kezdve többé nem pusztán ennek, vagy amannak a tartománynak a birtoklásáról volt szó: a versenyküzdelemnek magasabb rendűvé vált a czélja. A császárságot s azzal együtt a világ- uralmat iparkodtak a franczia királyok elvitatni a Habsburgoktól. A francziák Velenczével szövetkezve már ekkor akadályt tudtak gördíteni Miksának római útja elé annyira, hogy ez kénytelen volt a „választott" római császári czímmel megelégedni, melyet utódai Aachenben való megkoronáztatásuk után azonnal fölvettek.