Seite - 409 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

409 melyek következtében a rendek választási joga csak Ferdinándra s ennek testvérére, Károlyra, korlátoztatott volna. A szerződések csak annyiban jöttek tekintetbe, a mennyiben arra szolgáltak, hogy sok választó szava- zatát a főherczeg javára fordítsák. Mindazáltal itt is meglett idővel (*1547) Ferdinándnak az az elégtétele, hogy a magyar rendek Ferdinándtól fiát, Miksát, helytartóul kérték s kivánatuknak a következő szavakkal adták- okát: „ők nem csupán Ferdinándot választották királyukká, hanem jöven- dőre is örök időkre alávetették magukat az ő örököseinek, mint uraiknak". Egy időre Magyarországnak csakugyan két királya volt: Ferdinánd és János (Szapolyai), kik közt a kardnak kellett dönteni. Ferdinánd a harcz kezdetén, ellenfeléhez hasonlítva, sokkal nagyobb hatalommal bírt, mint- hogy neki örökös tartományainak s a nem rég megszerzett Cseh király- ságnak a segédeszközei is rendelkezésére állottak úgy annyira, hogy, a mint gr. Salm Miklós Szapolyai csapatait Tokajnál megverte, Ferdinánd Székes- Fehérvártt hasonlókép megkoronáztathatta magát. De a háború Ferdinándra nézve végzetes fordúlatot vett, mihelyt ellenfele menedékhelyéről (Lengyel- országból) sikerrel kereste meg segítségért Szolimánt, a török nagyurat, s mások is, a Habsburg-ház titkos és nyilvános ellenségei Szapolyaival, vagy közvetetlenül a portával összeköttetésbe léptek. így történhetett, hogy, a mint a török beütés Magyarországot elárasztotta és Szolimán Bécs sánczai alá vitte a félhold győzelmes zászlóit, Ferdinánd csaknem magára és saját sorsára hagyatott, s csak egy csapat lelkes védelmező rendületlen bátorsága kényszerítette a barbár ellenséget, hogy az ostromot abbanhagyja. Az iíjú állam akkor kapta Bécs falai alatt a vérkeresztséget. A törö- kökkel való harezok azonban még sok évig tartottak, mert Szapolyai, kinek a nagyúr Magyarországot hűbérűl adta, mint az újabb török támadási tervek előretolt őrse, fenntartotta magát. Sőt 1532-ben V. Károlynak a protestánsokkal való viszályára számítva, Szolimán újból nagy erővel jelent meg Magyarországon ; de ekkor a kis Kőszeg vára halált megvető védel- mezőiben váratlan ellenállásra talált, s arra a tudósításra, hogy V. Károly, ki a protestánsokkal Nürnbergben megbékült, nagy sereggel Bécs mellett áll, ismét elvonúlt. Maga a Szapolyai halála (f 1540) sem vetett véget a háborúnak. Egy szerződés erejénél fogva Ferdinánd most már egész Magyarország birtokába lépett volna. Szapolyai párthívei azonban, ennek kis fiát, Szapolyai János Zsigmondot tették királylyá, s azt a szerződést a porta sem ismerte el. Az ozmánok mindinkább elhatalmasodtak úgy, 52