Seite - 417 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

417 a cseh bíróságoknak, melyek nem az országos törvények szerint szolgáltatták az igazságot, hogy a német nyelvvel éljenek. Az osztrák főnemesség előállása is, mi a legkülönfélébb nemzetiségű és honosságú nemességi elemeknek az osztrák udvarnál való összetalálkozása, s ezen elemek egymás közti érint- kezése és összeházasodása, továbbá a birodalom különböző részeiben való kölcsönös birtokszerzés és a honosítás által történt, ebbe a korba nyúlik vissza. Miksa példáját követve, parlamenti úton is megkísértette Ferdinánd azokat a királyságokat s tartományokat, melyek kormánypálczája alatt együvé kerültek, egymással szorosabban egyesíteni. Ismételt ízben közös gyűlésre hívta meg a külön- böző országok delegátusait, különösen a törökök elleni közös fegyverkezés ügyé- ben való tanácskozás végett. Az e fajta kísérletek azon- ban meghiúsúltak először is a csehek attól való ide- genkedésén, hogy a régibb örökös tartományokba men- jenek, s aztán, mikor ez az akadály az öt alsó-ausztriai tartomány engedékenysége által, melyeknek követei elmentek Prágába, s a ma- gyarok azon kérése által, hogy minden királyság és tartomány rendi természetű gyűlése hivassék össze, elhárítottnak látszott, a tiroliak elútasító maguktartásán, kik ugyan végre épen úgy megjelentek, de épen úgy, mint a jelenlevő magyarok, a gyűlési tanácskozástól távol tartották magukat s a királylyal való levél- váltásra szorítkoztak. így Ferdinánd, bár nem győzhette ugyan teljesen le az egyes országok particularismusát s bár Ausztriát egyébiránt sem lehetett akkor még újabb értelemben vett államnak tekinteni, de az első alapokat mégis Ferdinánd vetette meg úgy, hogy ez értelemben is ő tekinthető a mai osztrák-magyar monarchia megalapítójának. Ferdinánd Magyarország és Csehország koronáját tartósan családjához kötötte; s annak teljes megvalósításához, a mit Habsburgi Rudolf egykor S3 V. Károly, I. Ferdinánd, II. Miksa és Mária képével ellátott emlékérem.