Seite - 428 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

428 járultak, még hangosabbakká váltak. A mint tehát Rudolf egy meglehetős szerencsével viselt török háború következtében (1603) Magyarország és Erdély tekintélyes része felett uralomra jutott, pillanatnyi túlhatalmát arra» akarta használni, hogy a protestánsokra általános csapást mérjen; ekkor felkelés tört ki, melynek élére Bocskay István lépett, kit Erdély fejedelmévé választott, s Magyarország is fejedelmévé kiáltott ki, s kit a törökök is támogattak úgy, hogy az ő hajdúi akadálytalanúl özönlötték el Morvát, Stiriát és Ausztriát. A magyarok ugyan készek voltak, ha nemzeti, rendi és vallási szabadságaikat biztosítják, a Habsburg-ház uralma alá visszatérni, de csak Mátyás főherczeggel akartak egyezkedni, s egyszersmind azt kíván- ták tőle, hogy már most Magyarország királyává legyen. Ezek az állapotok a Habsburg-ház többi tagjait mély aggodalmakkal s nehéz gondokkal töltötték el. Ők tehát összejöttek, hogy Rudolfot, a ki nőtlen vala, újból kényszerítsék, hogy legidősebb testvér-öcscsét, Mátyást, jelölje ki utódjáúl s vele már most a szükséges főhatalmat oszsza meg a végre, hogy így Magyarországgal és a törökökkel egyezkedhessék. Rudolf azonban eleintén csak az utóbbi tekintetben volt hajlandó engedékenységre; megadta a kivánt főhatalmat s kinevezte Mátyást helytartójává Magyarországban. De, a mint aztán a béke elibe nehézségeket gördített, melynek létrejöttét pedig a viszonyok sürgetőleg ajánlani látszottak, a család tagjai, mint előbb Linzben, második családi tanácsra gyűltek össze Bécsben; ennek eredményéül tekinthető az 1606 ápril 25-iki híres szerződés. Ezen, eleintén titokban tartott szerződésben kijelentették közösen a főherczegek, hogy ők országaik sajnálatra méltó állapotának s a császár betegségének láttára, noha rendkívül fájlalják, érett meggondolás után semmi más kibontakozási módot nem találhattak, mint a fennálló családi szerződések és házi törvények erejénél fogva a maguk és minden többi kiskorú főherczegek nevében az elsőszülöttet a család fejévé és védelmezőjévé választani, őt szóval, tettel támogatni, s ha hasonló okból császárt kellene választani, őt teljes erejökből e méltóságra segíteni. így köthetett aztán Mátyás Magyarországgal Bécsben, a törökökkel a Zsitva-toroknál békét. De, minthogy Rudolf és Mátyás közt az ellentét nem csökkent, a „Habsburgok közti testvérviszály" háborúra vezetett, melyben Rudolf egyik koronáját a másik után hullatta le a fejéről. A magyarországi, a morva és ausztriai rendek szövetkeztek Mátyással, ki egy sereggel megjelent Prága alatt s Rudolf kényszerűit ez országokat neki átengedni.