Seite - 441 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

441 Miksa bajor herczeggel, mint a liga fejével, meg a szász választófejedelem- mel. Bizonyára nem súlyos áldozatok nélkül, a mennyiben kénytelen volt Miksának az Enns feletti tartományt, a szász választófejedelemnek Lausitzot elzálogosítani; de mégis megnyerte Ferdinánd e fejedelmek segélyét, míg ellenfelét, Fridriket, saját apósa, I. Jakab angol király és az unió, mely csak a Pfalcz védelmére akart fegyvert viselni, egyiránt cserben hagyta. Csak a cseh „confoederatio" jutott egyezségre az osztrák és magyar protestánsokkal, s így ennek következtében az ausztriai protestánsok seregeiket a cseh hadsereghez csatolták s Bethlen Gábor is, most Magyarország királyává választva, újból fegyvert ragadt. De a döntésre nézve ez igen későn jött. Spinola spanyol tábornok közeledett a Pfalcz felé, a bajor herczeg Felső- Ausztria felől nyomúlt be Csehországba, míg a szász választófejedelem Lausitz és Szilézia hódolatát fogadta. A döntés azonban Csehországban történt; a Tilly alatti ligisták győzelme a Fejér-hegynél Prága mellett (1620 nov. 8) a „hó-királytt-t száműzött, hontalan szökevénynyé tette. A Felső-Pfalczot Bajorország, az Alsó-Pfalczot a spanyolok foglalták el, az unió feloszlott s a pfalczi tartományok a megüresedett választófejedelmi méltósággal együtt, mint győzelemdíj, bajor Miksára szállottak át. Ferdinánd igaz joga győzött; de, valamint minden erőszakos változás súlyos következményeket von maga után az államéletben, úgy történt itt is. A szomorú kivégzések az altstadti ringen Prágában a régi korszak végét s egy újnak a föltetszését jelentették Csehországra nézve. Mély szakadás támadt ez ország történetében, mint Rudolf felséglevelén, melyet Ferdinánd császár sajátkezűleg vágott szét. Végén állunk egyszersmind azon egyházi mozgalom- nak is, mely kétszáz éven át vulkáni erővel reszkettette Csehország talaját s a mely most jelvényével, a tein-egyházi nagy kehelylyel, utolsó reményét is letűnni látta. Mert a rendi forradalom az egyházi ellenzéket is magával vonta az örvénybe, melyben mind a ketten elmerültek. A legitimitás elvével győzött egyszersmind a katholikus elv is úgy, a mint az a jezsuita rendben nyilvánúlt. Mennyire hatja át a két elv egymást, attól függött nem csak Csehország legközelebbi jövendője, hanem az egész habsburgi monarchiáé is, a mint hogy ez elvek az akarat nélküli engedelmességet és a feltétlen alárendeltséget az államéletbe is átvitték. Az új absolutisztikus fejlődés először Csehországban nyilatkozott, hol az utraquista papság üldözésével kezdték, melyet a lutheránus papokra is átvittek s végre az országban a protestánsokra általában kiterjesztettek. És így, a mint a reformáló 56