Seite - 443 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

443 kellett Tillynek a ligisták vezérének hatalmas hadvezéri talentuma előtt. Eleddig a császár a háborút a liga csapataival viselte; most támadt egy férfi, a ki őt ezen nyomasztó érzettől megszabadította. Ez a férfi Wallen- stein volt. Wallenstein (Waldstein) Albrecht az Elbe melletti Hermanitzban született 1583. szept. 24-én egy régi cseh nemesi család kisebb vagyonú ágából. Szülői protestánsok voltak; ő maga, korán árvaságra jutva, az olmützi jezsuita kollégiumban kath. vallásra téríttetett. Különféle útazások után Wallenstein a császári hadseregbe állott be, s a törökök, meg a velen- czeiek elleni hadjáratokban mint derék tiszt tüntette ki magát. Megházasodott, elvevén egy koros, de gazdag özvegyet, Landecki Nikes Lucretiát. Harrach grófnővel kötött második házassága közelebb hozta őt az udvarhoz. Nem sokára ő volt a leggazdagabb s a leghatalmasabb ember Csehországban, mert a felkelők elkobzott jószágait olcsón megvásárolva, vagyonát rend- kívül megszaporította. A császár Friedland her- czegévé tette. De a Wallenstein becsvágyó tervei már messze túlcsapongtak Csehország határain akkor, mikor a császár azt az ajánlatot tette neki, hogy saját költségérc állítson fel egy sereget. Ez alkalommal kérdezték tőle, vájjon kötelezheti-e , , 1 / 1 1 1 Érem 1620-ból. magat, hogy 20.000 embert taborban tarthat; a válasz az volt: nem húsz, de ötvenezeret. Wallenstein ugyanis hitte, hogy azon kor legtöbb hadvezéreinek példája szerint egy sereget zsarolások és zsákmányolások által annál könnyebben eltarthat, mennél számosabb az. Mint a császár generalissimusa, kiterjedt teljhatalommal felruházva, meg- üttette a toborzó dobot, s minthogy a katonáknál nem a vallásra és nemzetiségre, hanem csak a harczi bátorságra s vitézségre nézett, négy hét alatt a sereg együtt volt. A várakozások, melyeket hozzá kötöttek, fényesen teljesültek. Wallen- stein megverte Dessaunál Mannsfeld grófot és futásra kényszerítette; egyesült Tillyvel, a dán királyt a dán szigetekre szorította s a mecklenburgi herczegtől elfoglalta az országát. Ferdinánd csakhamar oly hatalom felett parancsolt, a milyen a birodalomban V. Károlynak legszerencsésebb napjaiban sem állott rendelkezésére. Azonnal kötöttek is ahhoz mindenféle messzecsapongó terveket; gondoltak a császárság isméti felállítására, a habsburgi világ- 56*