Seite - 452 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

452 híva lakomára s ott Butler dragonyosai által levágattak. Erre az össze- esküvők a herczeg hálószobájába nyomultak. Wallenstein az ablakhoz lépett, hogy az őrségnek kiáltson, de Devereux lándzsáját mellébe döfte. Ez lett a vége a nagy hadvezérnek, „vitéz seregek teremtőjének", a katonák bálványának, a második Brennusnak, ki merészkedett, kardját a mérő- serpenyőbe dobva, a küzdő feleknek békét ajánlani, a férfinak, kinek rejtelmes lelkében csudás czélok sötét tervekkel küzdöttek s kinek jelleme felett a pártok „gyűlölete és dicsőítése" még ma is küzd egymással. Ugyanakkor lépett le a világ színpadáról egy másik férfi is. Azt ugyan nem lehet állítani, hogy Eggenberg Wallenstein bukásába bele lett volna bonyolódva; de az tény, hogy ép akkor betegedett meg súlyosan s hagyta el az udvart s még abban az évben meghalt. Es nem kevésbbé bizonyos, hogy e két férfi letűnte a rendszert több tekintetben megváltoztatta. Először is a hadi párt jutott a kormányra, melynek élén Ferdinánd trónörökös — most már a császári csapatoknak is főparancsnoka — állott. A spanyol hatás is érvényesítette még egyszer magát. A sereg helyzete is megváltozott. A Butler-draganyosok jelszava: „ki a jó császári?", mint éles kard osztotta két részre a pártokat. Minthogy pedig a császár az ezredesek követeléseit a Wallenstein elkobzott javaiból kielégítette, a tőle függetlenné tett haderőt újból zászlójához csatolta. Ez volt tulajdonképeni értelemben császári had- sereg, mely nem sokkal azután a trónörökös vezetése alatt Nördlingennél győzött, mely alkalommal az, hogy e csatában a spanyolok Ferdinánd bíboros infans vezetése alatt részt vettek, nyilvánvalóvá tette a két habs- burgi ág közt helyreállott egyetértést. A nördlingeni csata megtörte a svédek túlsúlyát Dél-Németországban. Egyszersmind elszakította tőlük a szász választófejedelmet, a ki (1635 május 30) Prágában Ferdinánd császárral békét és szövetséget kötött. A prágai béke a harmincz-éves háború történetében annyiban fontos fordúló pont, minthogy az nemcsak a császár viszonyát szabályozta a szász választó- fejedelemséghez, melynek akkor Lausitz oda engedtetett, hanem a vissza- adási parancs megszűntetése által az egyházi kérdést is oly módon rendezte, mely a további hareznak vallási jellemét tökéletesen elvette. Lassanként a legtöbb protestáns fejedelem csatlakozott a prágai békéhez s a liga is, minthogy feladatát betöltötte, feloszlott. A prágai békének egyik legfonto- sabb gyümölcse volt végre az, hogy a választófejedelmi gyűlésen Regens- burgban (1636) daczára a pápa ellenzésének s daczára Francziaország