Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

474 főherczeg irányában, kinek e végből hadsereg élén Spanyolországba kellett volna mennie. De, mivel ez nem rögtön történt, a madridi udvarban levő franczia párt, melynek a kikért pápai vélemény is segélyére volt, oda vitte a dolgot, hogy II. Károly Anjou Fülöpöt, XIV. Lajos fiatalabbik unokáját nevezte ki a spanyol monarchia egyedüli örökösévé. Egy hónappal később II. Károly, az utolsó spanyol Habsburg, behunyta szemét örökre (1700 nov. 1). XIV. Lajos elfogadta a végrendeletet unokája részére. Ez 1701 február 18-án tartotta bevonulását a madridi Buen-Retiro palotába. Sem a félszigeten, sem a melléktartományokban nem hangzott a legcsekélyebb ellenmondás sem. Mint Spanyolországban, úgy Nápolyban, Szicziliában s másutt is ellenállás nélkül ment végbe V. Fülöp királylyá kikiáltása. A végrendeletnek XIV. Lajos által való elfogadása nem is vezetett nyomban általános háborúra. A tengeri hatalmak és a bécsi udvar nézetei még eltértek egymástól. A tengeri hatalmak előtt legfőbb czélúl az lebe- gett, hogy az egyensúly a szárazföld két főhatalma, Francziaország és Ausztria között fenntartassék. A felosztási szerződéseknek épen az volt a czéljok, hogy megakadályozzák, hogy az egyetemes spanyol örökség ama két nagyhatalom valamelyikének közvetlen birtokába jusson. Ez a czél most más úton és más alakban elértnek látszott II. Károly végrendeletével, mely az egyetemes spanyol örökséget egy franczia herczegnek hagyományozta ugyan, de nem közvetetlenül a franczia koronára ruházta. Ez okból Angliában és Hollandiában Anjou Fülöp trónra léptét nem fogadták kedvezőtlenül. A legutóbb kötött felosztási szerződés megszegésével nem igen törődtek s III. Vilmos elkeseredését egyelőre túlszárnyalta a béke fenntartására irányúló óhajtás. A bécsi udvarban szintén megoszlottak a vélemények az örökösödés ügyében. Itt három párt állt szemben egymással, a melyek törekvései főleg a nem sokára bekövetkező események czélpontjaira való tekintetből váltak fontosakká. A császár környezetével szemben állt egy részt ama férfiak csoportja, kik Salm vezetése alatt a nagy reményekre jogosító József király köré sereglettek, más részt pedig Károly, az ifjabbik főherczeg pártja, a melynek szóvivője gróf Wratislaw volt. Míg ez a párt azon dolgozott, hogy Károly főherczegnek szerezze meg a spanyol koronát összes birtokaival együtt, addig József köre kevésbbé a főherczegi trón megalkotását, mint inkább általában Francziaország megalázását viselte szívén s fegyverre akarta bízni annak eldöntését, hogy a spanyol örökségből mennyit és miféle