Seite - 480 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (II), Band 3

480 az utóbbiak békés elintézésére tett kísérletek meghiusúltak s a kuruczok azzal tetézték a szakítást, hogy az ónodi gyűlésen (1707) a Habsburg-házat trónvesztettnek nyilvánították. Ellenben csak I. József alatt szállott teljes erély a szövetségeseknek Francziaország elleni háborújába. Jenő minden bizalmatlankodó korlátozástól szabadúlva, Olaszországba sietett, a hol méltó helyettese, gróf Starhemberg Guidó nem volt képes a savoyai herczeget tartományai teljes elvesztésétől megóvni. Ellenséges hadállásokon át, folyókon és hegységeken keresztül nyomúlt Jenő Turin fölmentésére, a melyet Starhemberg utóda Daun hősiesen védelmezett. Ugyanekkor aratta Marlborough a ramilliesi fényes diadalt. Az 1706-ki „csodálatos" esztendőben a nagy szövetség hadvezérei egymás után tartották bevonúlásukat Turinba, Brüsszelbe és Madridba s habár ez utóbbi várost csakhamar ismét el kellett hagyniok, viszont XIV. Lajos Felső-Olaszországról mondott le a Milánó odahagyását kikötő egyezmény által (1707). Nápoly mint érett gyümölcs hullott III. Károly kezébe, kit XI. Kelemen pápa szintén elismerni kényszerűit. Szárdinia meghódolt, Belgium a tengeri hatalmak kormányzatába ment át III. Károly javára. Egyes fölkelések Bajorországban elnyomattak, az ország épen úgy, mint a meghódított Mantua herczegség, a szomszédok közt osztatott fel. XIV. Lajos napja már lemenőben volt. Hét háborús esztendő végre kimerítette még Francziaország dús segélyforrásait is s az oudenardi (1708) és a malplaqueti (1709) rettentő vereségek megtörték Franczia- ország túlsúlyát. Ekkor azonban hirtelen két olyan esemény történt, a melyek döntőkké váltak a hatalmi viszonyok megállapítására Európa nyugoti és déli részében: I. József császár halála, ki himlőben hunyt el, és Marlborough bukása. Mint- hogy immár attól lehetett tartani, hogy a spanyol monarchia egyesíttetni fog az osztrák tartományokkal Károly (mint spanyol és magyar király III., mint császár VI.) alatt, a tengeri hatalmak, hogy ezt megakadályozzák, XIV. Lajoshoz hajlottak, kinek békeajánlatai most készségesebb meghallga- tásra találtak, mint előbb. Ez államok meg is kötötték vele az utrechti békét (1713), a melyhez a- háború rövid és meddő folytatása után a császár és a német birodalom a rastatti és badeni (Svájczban) béke- szerződésekkel szintén csatlakoztak. A békeföltételek a következők voltak: V. Fülöp (XIV. Lajos unokája) Spanyolország meg az Európán kivűl eső spanyol birtokok királya marad. Anglia megtartja a háborúban meghódított